http://keptar.oszk.hu/106000/106065 1398087053.jpg http://keptar.oszk.hu/106000/106065/1398087053_kiskep.jpg Juhar-díszcincér Juhar-díszcincér felvéve 2017-04-13 2017-04-13 kibocsátva 2014-04-21 2014-04-21 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2014-04-21 2014-04-21 A fotózás dátuma. fénykép Országalbum Állatvilág Országalbum http://www.orszagalbum.hu/juhar-diszcincer_p_88861 Attribution 3.0 Biológia, etológia Állattan cincér tárgyszó/kulcsszó állatkép tárgyszó/kulcsszó rovar tárgyszó/kulcsszó vadon élő állat tárgyszó/kulcsszó bogár tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Latin neve: Anaglyptus mysticus. A juhar-díszcincér lomberdők, erdőszegélyek fái, cserjéi (főleg a galagonyák) lakója. A lárvák a fa rostjaival táplálkoznak, a bogarak virágport és kis virágrészeket fogyasztanak. A cincérfélék (Cerambycidae) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez tartozó család. Magyar nevüket onnan kapták, hogy zavarás esetén cincogó-ciripelő hangot hallatnak. A cincérféléknek körülbelül 25 000 faja ismert; fajaik minden kontinensen előfordulnak, Antarktika kivételével. Különösen sok fajuk él a trópusokon. Közép- és Észak-Európában 250, a Brit-szigeteken pedig 60 faj él. Sok faj kifejezetten ritkának számít. Számos cincérfajt Európában törvények védenek. A trópusokon élő fajokat leginkább élőhelyük zsugorodása veszélyezteti. A cincérfélék családjába 216 magyarországi faj tartozik. A rovarászok körében a cincérek igen népszerűek, ezért hazai fajaik életmódját is viszonylag jól ismerjük. E rovarok hossza Európában maximum 60 milliméter, a trópusokon nagyobb. A cincérek teste hosszúkás és enyhén lapított, de vannak zömök vagy hengeres alkatú fajok is. Élénk mozgású bogarak. Sok faj élénk színekben pompázik, és változatos minták díszítik őket, míg más fajok egyszerű színezetűek. A nagyon színes fajok teste mérget vagy keserű ízű anyagokat tartalmaz. Mintázatuk néha aposzematikus, vagyis veszélyes vagy kellemetlen ízű rovarokat, például darazsakat vagy hajnalbogárféléket (Lycidae) utánoznak (mimikri). Más fajok mintázata a környezetükre (például zuzmós fakéregre vagy madárürülékre) hasonlít (álcázás). A cincérfélék szárnyfedője általában betakarja a hátulsó pár szárnyat, de néha megrövidült; az ilyen fajok fürkészdarazsakra hasonlítanak. Egyes cincérfélék egyáltalán nem tudnak repülni. Lábfejükön két-két karom van. Rágó szájszervük erős, a bogarak képesek megrágni a kemény fát. A csáp 11 ízből áll, és rendszerint hosszabb, mint az állat teste; a hímek csápja hosszabb, mint a nőstényeké. A bogár a csápjával tapogat, és a környezet illatanyagait is érzékeli. A cincérfélék csápjukat előretartva vagy oldalra hajlítva viselik; számos faj arra is felhasználja, hogy hanyatt esve, segítségével ismét talpra álljon. Mindkét nem tud ciripelni, amit ki is próbálhatunk, ha egy cincért ujjaink közé veszünk: előtorát a mellközép hátán elhelyezkedő reszelőlapon előre-hátra mozgatva, cirpelő hangot ad. Más fajok - a csőszcincérformák (Prioninae) tagjai - a hátulsó lábukat dörzsölik a szárnyfedő szegélyéhez. (Forrás: Wikipédia) juhaszj: Cincér http://keptar.oszk.hu/023900/023918 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1600x1200 180 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Simon Jennifer