D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : szaz_ev_0196.jpg
C Í M 
F ő c í m : A falu
B e s o r o l á s i   c í m : Falu
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : (Részlet a Siralomház-ból)
M i n ő s í t ő : alcím
E g y é b   c í m : Munkácsy Mihálytól
M i n ő s í t ő : alcím
A L K O T Ó 
S z e r e p : festő
B e s o r o l á s i   n é v : Munkácsy
U t ó n é v : Mihály
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
1844-1900
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-02-29
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2015-02-04
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : festmény
A   t í p u s   n e v e : könyvrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Száz év a magyar művészet történetéből
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Száz év a magyar művészet történetéből : 1800-1900 : festészet, szobrászat
S z e r z ő : Szana Tamás
M e g j e l e n é s : Budapest : Athenaeum, 1901
T í p u s : könyv
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Művészettörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : festmény
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : életkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : jelenetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : emberábrázolás
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : A falu
(Részlet a Siralomház-ból) Munkácsy Mihálytól.
Sedelmeyer K. jogosításával.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere. Művészi tudásán és tehetségén kívül, az európai és a magyar társadalom életének falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny "szociográfus" is volt egyben, hiszen életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számtalan méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett. Ahhoz, hogy hatalmas életművét létrehozza, tehetségre, szorgalomra, megfeszített szellemi és fizikai munkára volt szükség. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A kompoziczió megrázó tragédiát ábrázol. Az alacsony, bolthajtásos helyiség félhomályában, fehér terítővel borított asztal mellett ül a halálra ítélt betyár, szemeit komoran szegezve maga elé. Előtte, körülötte kiváncsi asszonyok és szepegő gyermekek állanak. A katonaviselt, marczona kovács csak félvállról tekint reá, míg egy fiatal parasztlegény lesütött fővel meghatottan nézi s látszik rajta, hogy biztató, jó szót is kívánna mondani neki, ha háta mögött ott nem állana szuronyos fegyverével a katona. A tulajdonképpeni tragédiát azonban az a két alak csinálja meg, mely ott jobbra, egészen közel áll hozzá: a fal felé fordulva zokogó asszony s az ujjait szopó, mezítlábos csöpp jószág. Mi lesz ezekből, ha elvégezte munkáját a kérlelhetetlen igazságszolgáltatás? Munkácsy Siralomház-a az első magyar életkép, mely szélesebb távlatot nyit meg előttünk s az igazság erejével ragadja meg szivünket. Ez már maradandó becsű alkotás, s a művészetek történetében méltán követelhet helyet a legnagyobb mesterek remekei mellett. És csakugyan teljes elismerést is aratott, mert már a festőállványon megvásárolta egy amerikai műbarát, és nemsokára azután (1870) a párisi világkiállításon arany éremmel jutalmazták. Ez a diadal művészünket egyszerre a leghíresebb modern mesterek sorába emelte. A Siralomház érdekfeszítő tárgya, a főalak bevégzett egyénítése, az arányos szerkezet, főleg pedig a sötét, búskomor színezet, mely a képnek megdöbbentő hangulatot kölcsönöz, elragadták és csodálkozásra indították a nagyközönséget éppúgy, mint a műértőket. (Forrás: Száz év a magyar művészet történetéből: http://mek.oszk.hu/13700/13750/pdf/13750_1.pdf)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Munkácsy Mihály: Siralomház
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1762x1289 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn