|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : ady_e_szeretnem_ha_szeretnenek.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/061100/061188/ady_e_szeretnem_ha_szeretnenek_kiskep.jpg F ő c í m : Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének B e s o r o l á s i c í m : Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Magos U t ó n é v : Eszter I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-05-12 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-03-22 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magos Eszter S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Műelemzés T á r g y s z ó : vers M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : műelemzés M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : 1909 M i n ő s í t ő : időszak N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének (1909.)
Műelemzés
Szeretném, ha szeretnének
1909 jún. 20. (A Nyugatban jelent meg először: 1909. július 1. ; ugyanezen decemberében a Szeretném, ha szeretnének című kötet nyitóverseként volt olvasható)
Ady e költeményében nem csupán egyetlen ember magányáról beszél.
Az általános emberi elhagyatottság, az elidegenedés is hangot kap benne.
Az első versszak tagadásaiban még érezhetjük az elkülönülés arisztokratikus gőgjét. A második szakaszban is ott van a megközelíthetetlenség büszke kevélysége, noha nem egyedül a lírai alanyra vonatkoznak csupán. Az idegenség, "lidérces messze fény", mások elszigetelt magánya azonban nem tudja elfeledtetni az egyén tragikus árvaságát, s a költemény második felében a "de" kötőszó után felzokog a panasz jajszava, s halk sóhajként hangzanak el a mohó szeretetvágy óhajtó mondatai. A másoktól való rideg elzárkózottságot a valakihez való tartozás örök emberi vágyakozása váltja fel.
A vers jellegzetes alakzataként a strófákat záró sorismétlések tűnnek fel legelőször. Az indító versszak (senki) szavára az utolsó egység (valakije) felel. A rímek felét az azonos toldalékolás monotóniája csendíti össze, a másik felének az alapja a szóismétlés.
Ady ezt a versét cím nélkül alkalmi versként írta, 1909. június 20-án, az Új magyar festők kiállításán olvasta fel sápadtan, megrendülten, kimerülten. A felolvasást döbbenetes csend követte, majd Gulácsy Lajos, a tragikus sorsú magyar festő Ady vállára borult és zokogva felsírt. Ez a verse lett aztán az abban az esztendőben megjelenő Szeretném, ha szeretnének című kötete nyitánya.
Ez a verse a művész léthelyzetéből sírt fel, megírására saját magánya szolgáltatta az alkalmat. De a vers az általános emberi elhagyatottság, az elidegenedés kifejezőjévé vált, mert ez nemcsak az ő kiváltsága volt, ebben is egyetemes érzést fogalmazott meg.
S ennél többet is: ekkorra kivívott irodalmi és társadalmi rangját, helyzetét, szerepét határozta meg benne a költő. Kifejezésével nem a családját, nem a Csokonai - Petőfi - Vajda - féle szellemi örökséget tagadta meg itt, csak megérttette: költészetének értéke csupán önmagában és önmagával mérhető. S minél inkább tudatosodott benne kivívott alkotói szerepe, egyedülvalósága, annál megvetőbben szólt az alkotói harc, a vívódás nélkül nyomdokaiba lépő követőkről.
Ez a vers nemcsak az emberi magányt fogalmazta meg. A vers felolvasásának pillanatában az új magyar festőkre vonatkozott, de a költő - mint alkotó - számára is rendkívül jelentősséggel bírt. Ady célja pedig ez volt, az alkotó személyiségének és alkotásainak elfogadtatása. Pontosan tudta, hogy a vers magába zárja alkotóját, a költőt is, s csak akkor szabadulhat ki onnan, ha olvasói is megértik és szeretik írásait. Ezért is volt olyan fontos számára, hogy megismerjék és szeressék.
Köszönöm a figyelmet!
Szeretném, ha szeretnének, 1909. december közepén 1910-es évszámmal jelent meg D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Magyar Hanna: Ady Endre: A föl-föl dobott kő U R L : http://dka.oszk.hu/061100/061183 K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Sz. Orsolya: Ady Endre: Őrizem a szemed U R L : http://dka.oszk.hu/061100/061184 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 10 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 2. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 11 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |