D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : ady_e_szeretnem_ha_szeretnenek.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének
B e s o r o l á s i   c í m : Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Magos
U t ó n é v : Eszter
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-05-12
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-03-22
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magos Eszter
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet
A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Műelemzés
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Ady Endre (1877-1919)
V I A F I d : 56604836
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : vers
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : műelemzés
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1909
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének (1909.) Műelemzés Szeretném, ha szeretnének 1909 jún. 20. (A Nyugatban jelent meg először: 1909. július 1. ; ugyanezen decemberében a Szeretném, ha szeretnének című kötet nyitóverseként volt olvasható) Ady e költeményében nem csupán egyetlen ember magányáról beszél. Az általános emberi elhagyatottság, az elidegenedés is hangot kap benne. Az első versszak tagadásaiban még érezhetjük az elkülönülés arisztokratikus gőgjét. A második szakaszban is ott van a megközelíthetetlenség büszke kevélysége, noha nem egyedül a lírai alanyra vonatkoznak csupán. Az idegenség, "lidérces messze fény", mások elszigetelt magánya azonban nem tudja elfeledtetni az egyén tragikus árvaságát, s a költemény második felében a "de" kötőszó után felzokog a panasz jajszava, s halk sóhajként hangzanak el a mohó szeretetvágy óhajtó mondatai. A másoktól való rideg elzárkózottságot a valakihez való tartozás örök emberi vágyakozása váltja fel. A vers jellegzetes alakzataként a strófákat záró sorismétlések tűnnek fel legelőször. Az indító versszak (senki) szavára az utolsó egység (valakije) felel. A rímek felét az azonos toldalékolás monotóniája csendíti össze, a másik felének az alapja a szóismétlés. Ady ezt a versét cím nélkül alkalmi versként írta, 1909. június 20-án, az Új magyar festők kiállításán olvasta fel sápadtan, megrendülten, kimerülten. A felolvasást döbbenetes csend követte, majd Gulácsy Lajos, a tragikus sorsú magyar festő Ady vállára borult és zokogva felsírt. Ez a verse lett aztán az abban az esztendőben megjelenő Szeretném, ha szeretnének című kötete nyitánya. Ez a verse a művész léthelyzetéből sírt fel, megírására saját magánya szolgáltatta az alkalmat. De a vers az általános emberi elhagyatottság, az elidegenedés kifejezőjévé vált, mert ez nemcsak az ő kiváltsága volt, ebben is egyetemes érzést fogalmazott meg. S ennél többet is: ekkorra kivívott irodalmi és társadalmi rangját, helyzetét, szerepét határozta meg benne a költő. Kifejezésével nem a családját, nem a Csokonai - Petőfi - Vajda - féle szellemi örökséget tagadta meg itt, csak megérttette: költészetének értéke csupán önmagában és önmagával mérhető. S minél inkább tudatosodott benne kivívott alkotói szerepe, egyedülvalósága, annál megvetőbben szólt az alkotói harc, a vívódás nélkül nyomdokaiba lépő követőkről. Ez a vers nemcsak az emberi magányt fogalmazta meg. A vers felolvasásának pillanatában az új magyar festőkre vonatkozott, de a költő - mint alkotó - számára is rendkívül jelentősséggel bírt. Ady célja pedig ez volt, az alkotó személyiségének és alkotásainak elfogadtatása. Pontosan tudta, hogy a vers magába zárja alkotóját, a költőt is, s csak akkor szabadulhat ki onnan, ha olvasói is megértik és szeretik írásait. Ezért is volt olyan fontos számára, hogy megismerjék és szeressék. Köszönöm a figyelmet! Szeretném, ha szeretnének, 1909. december közepén 1910-es évszámmal jelent meg
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Magyar Hanna: Ady Endre: A föl-föl dobott kő
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Sz. Orsolya: Ady Endre: Őrizem a szemed
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 10
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 11
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna