|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/044500/044538 F á j l n é v : 1856_pix_page_78_kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/044500/044538/1856_pix_page_78_kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Edvi Illlés Pál B e s o r o l á s i c í m : Edvi Illlés Pál S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-11-12 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : arckép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 3. évf. 48. sz. (1856. november 30.) T e c h n i k a : metszet T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : evangélikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : lelkész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Edvi Illés Pál I s m e r t e t ő s z ö v e g : Edvi Illés Pál (Réti, 1793. június 29. - Pest, 1871. június 22.) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő. Apja Edvi Illés Ádám prédikátor volt, akinek volt ugyan egy kis birtoka és tőkepénze is, de ennek nagy részét elvesztette vejének szerencsétlen gabonakereskedése és a devalváció miatt, így hét gyermeke nevelésére szerény papi jövedelméből nem sokat fordíthatott. Pál a grammatikai osztályra Sopronba küldetett, melynek líceumában 1802-től 1813-ig tanult; iskolai pályája közben magánoktatója volt Véssei Antal nemes úrfinak, akinek szülei házánál, Dencsen, Somogy megyében két nyári szünidőt töltött. Külföldi egyetemekre menetelében a francia háború akadályozta. Nevelő lett tehát először báró Prónai Simon házánál, ahova 1813 májusában került. Itt egy évet töltött részint Nándorban (Nógrád megye), részint Tápiószentgyörgyön (Pest megye). Innét Debrecenbe ment, ahol megismerkedett Igaz Sámuellel. Azután Pesten tartózkodott, míg Schimko ajánlatára Ürménybe (Nyitra megye) került Appel Károly, gróf Hunyadi jószágigazgatójának tanuló fiai mellé. Ezen állomásán szövődött a barátsága Rubrini Sámuellel, a dárdai uradalom felügyelőjével, akitől a gazdászat iránti előszeretet szállt reá. Ürményben is csak egy évet töltött, majd Magyarország nagy részét beutazta. 1815-ben megnyílván az út külföldre, már áprilisban a jénai egyetemre sietett és ott hallgatta Danz, Herder, Gabler, Schott, Voigt, Oken, Luden és Eichstädt előadásait, a szünetek idejében pedig meglátogatta a schulpfortai intézetet, Erfurtot, a dietendorfi Herrnhuttereket, Gothát és Salzmann nevelőintézetét Schnepfenthalban. Hazaérkezése után, 1817 októberében káplánnak avatták fel atyja mellé Rétiben. 1818-ban rendes prédikátornak hívta meg a nagygeresdi gyülekezet. 1823 szeptemberében híveinek izgatottsága miatt, Kis János közvetítésével Vanyolára, Veszprém megyébe költözött. Itt ismerkedett meg a serdülő Vajda Péterrel, akinek Vanyola volt szülőföldje. 1826. november 1-jén rétalapi Németh Teréziával lépett házasságra; hét gyermekének maga volt tanítója, és ez adta neki a főösztönt enciklopédiai és neveléstani munkáira. 1831-ben meghívták a nemesdömölki gyülekezetbe, ahol hivataloskodása végeig megmaradt; itt reá bízták a püspökök okleveleit, és itt választották az esperességben iskolai felügyelővé és törvényszéki tanácsossá, Vas- és Sopron megye táblabírájává. A Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 14-én választotta levelező tagjának. A dömölki templomba a kisszerű orgona helyett nagyobbat szereztetett be, a templom tornya magasbíttatott és a templom körüli mocsárt betöltette és kőfallal keríttette. 1854 októberében egyetlen leánya meghalt, árvák hátrahagyásával; 1860. június 1-jén a paplak hátulsó része hamuvá égett. 1863-ban megvakult, így hivataláról le kellett mondania, Pestre költözött, ahol egyetlen fiánál, Edvi Illés Gyulánál lakott. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében gyakran lehetett egy tisztes öreg párt látni sétálgatva, üldögélve, Illés volt nejével, aki oda is kisérte, hű barátnéja és ápolónője maradt haláláig. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Edvi Illés Pál A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1472x1777 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Ipacs Eszter |