|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/042000/042054 F á j l n é v : 1333995524.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/042000/042054/1333995524_kiskep.jpg F ő c í m : Vizsla B e s o r o l á s i c í m : Vizsla S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : vargapeterjozsef E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-05-22 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2012-04-09 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : kutya M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : háziállat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : emlős M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó K é p a l á í r á s : Csak ezek a nagy füleim! I s m e r t e t ő s z ö v e g : A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla. Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes krónikában is felbukkan a "kajtárkodó kopó" képe. Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk. A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát. 1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Tiszta vérűként viszonylag rövid ideje , mintegy 80 éve tenyésztik. A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás. A rövidszőrű vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást. A lakásban tartott példányok szőre egész évben hullik, ezért rendszeres kefélést igényel. Középnagy, 50-60 cm marmagaságú, 20-26 kg súlyú (egyes megtermett példányok akár a 35 kg-t is elérhetik), rendkívül elegáns megjelenésű és mozgású, kedves, engedelmes természetű, még a vizslák közül is kitűnik intelligenciájával. A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A drótszőrű magyar vizslával szemben a rövidszőrű inkább alkalmas lakásban tartásra, igazi "kanapéspecialista", sőt télen rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen. Városi tenyészetekben túlfinomodik, betegségek iránt fogékonnyá válik, gyenge idegzetű lesz, noha szigorú és következetes tenyészkiválasztással a legjobb és modern vadászatra legalkalmasabb vizslát lehetne faragni belőle. A fajta hajlamos genetikai betegségekre, mint a daganat, szív-elégtelenség, allergia, külső hallójárat gyulladása, szemészeti probléma, csípőízületi diszplázia, epilepszia. A leggyakrabban előforduló betegség a Vizsla Myositis, amely nyelési problémákat, habos nyáladzást okoz. Az állkapcsok körüli izmokat gyengíti meg, nehézkessé téve a táplálkozást a kutya számára. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : koboldmano: Pongi U R L : http://dka.oszk.hu/024700/024733 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1030x774 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Simon Jennifer |