|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/001800/001861 F á j l n é v : mezokovesd_nepviselet1938_1.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/001800/001861/mezokovesd_nepviselet1938_1_kiskep.jpg F ő c í m : Mezőkövesdi népviselet B e s o r o l á s i c í m : Mezőkövesdi népviselet S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár S z é k h e l y : Miskolc O r s z á g : Magyarország K i a d ó n e v e : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár S z é k h e l y e : Miskolc O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2008-01-05 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2004 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 1938-03-18 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Postabélyegző dátuma A t í p u s n e v e : képeslap M e g n e v e z é s : Észak-Magyarországi képeslapok C í m : Mezőkövesdi népviselet M e g j e l e n é s : [S.l.] : [s.n.], 1938 [?] T e c h n i k a : színezett fotó L e l ő h e l y : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény T í p u s : képeslap M e g n e v e z é s : Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon T é m a k ö r : Néprajz, antropológia A l t é m a k ö r : Tárgyi néprajz T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Tárgyi népművészet T á r g y s z ó : népviselet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : matyók M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Mezőkövesd T á r g y s z ó : Matyóföld
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Mezőkövesd, Matyóföld "fővárosa", Miskolctól 45 km-re délnyugatra terül el, s a három matyó település közül a legismertebb (Szentistván és Tard a két kevésbé ismert). A "matyó" elnevezés a XVIII. század folyamán alakult ki. A név, amely eredetileg gúnyos megkülönböztetése volt a református Dél-Borsodban elszigetelten élő katolikusoknak, valószínűleg a Mátyás személynévből ered. Vitatott, hogy Mátyás királlyal összefüggésbe hozható-e a név, melyről már rég lekopott a gúnyos felhang, s ma már egy etnikailag, földrajzilag jól körülhatárolható csoportot jelöl.
A város területe már az őskorban is lakott volt, több kőkorszakbeli edénytöredéket is találtak. Ugyancsak régészeti leletek és a tudományok segítségével igazolható, hogy közvetlenül a magyarok előtt szláv népek laktak a környéken. A honfoglalás idején a kabarok telepedtek le a területen, mely az Örsúr-nemzetségé volt. Örsúr a közeli Kács-patak forrásánál épített várat magának. Az első okleveles említés 1275-ből való, amikor az egri püspök korábbi tulajdonosának, az egri káptalannak adja vissza régi tulajdonát. A község neve valószínűleg a talaj kavicsos, köves jellegére utal. Kezdetben Kövesd néven említik, majd a XV. század közepétől feltűnik a Mezőkövesd alak is. Zsigmond király 1416-ban vásártartási jogot adott a községnek. Egy 1439-es oklevél tanúsága szerint Kövesd a diósgyőri koronauradalom birtoka lett - s az is maradt mintegy 400 esztendőn keresztül. Mátyás király 1472-ben személyesen látogatott el Kövesdre, s tovább bővítette jogait. A fejlődés a török korban megtorpant. Nem bírván a Porta magas adóját fizetni, a város lakói elbujdostak. A település sokáig üresen állt, és csak 1665-től kezdett újra benépesülni. Kövesd településszerkezete érdekesen alakult az újjáépítés során. Az ún. ólas-kertes szerkezetben rendszertelenül épültek a házak. A matyók hadközösségben éltek, ez azt jelentette, hogy az egy nemzetséghez tartozó családok alkották a hadat, amely árokkal, vízmosással vagy egyéb természetes határral különült el a többitől. A hadak életét szigorú szokásjog szabályozta. Kövesd fejlődését a kuruc kor harcai után a pestisjárvány vetette vissza, amelynek következtében a lakosság csaknem kihalt. 1770 novemberében fontos esemény színhelye volt a város, Borsod vármegye nemesi közgyűlése ugyanis itt tárgyalta meg az úrbérrendezés lebonyolítását. A Kövesdre vonatkozó egyezmény azonban csak 1784-ben született meg. Mezőkövesd országszerte híres színes népviseletéről, szabadrajzú hímzéseiről, melyek története a reformkorban kezdődött, s virágkorát az 1860-as években élte. Kezdetben fehérhímzést készítettek a lepedővégeken vágott lyukak köré (ez volt az ún. vagdalásos hímzés), majd később a lyukakat piros-kék fonállal varrták ki. A lepedővégek után a legényingek lobogós ujját, majd a surc (keskeny kötény) alját is kihímezték. A leghíresebb hímzőasszony Kis Jankó Bori volt. Mintái a fantáziát követve szabadon szárnyaltak. A század húszas éveiben veszélybe került az eredeti népviselet, mert közönséges, csillogó flittereket kezdtek el a ruhákra varrni. A "cifrálkodás" egész vagyonba került, s még a legszegényebbek is mindenüket a díszes ruhákra költötték. A haszontalan díszelgésnek végül az egyház vetett véget, amikor 1925-ben összegyűjtették a "ragyogókat", és elégették őket. Attól kezdve tilos volt ruhára varrni ezeket. A város méltán híres népviseletén kívül számos érdekességet kínál az odalátogatóknak. Érdemes megtekinteni a XVIII. századi plébániatemplomot, melynek egyik kápolnája a XV. századból való. A plébánialak koronaszobájában őrizték 1806-ban a Szent Koronát. A Matyó Múzeum és a Mezőgazdasági Gépmúzeum mindenki számára érdekes látnivalókat kínál. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Borsod vm. 1873: Kövesd, Mezőkövesd, 1904: Mezőkövesd K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Üdvözlet Mezö-Kövesd vidékéröl : Mezö-Kövesdi Matyo völegény és menyasszony U R L : http://dka.oszk.hu/001800/001860 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 732x1119 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : SZÉP S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella S z e r e p / m i n ő s é g : ellenőrzés A f e l d o l g o z ó n e v e : Simon Jennifer |