D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : HUN_Kacsota_COA.jpg
C Í M 
F ő c í m : Kacsóta címere
B e s o r o l á s i   c í m : Kacsóta címere
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : közreadó
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Dencey
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-05-27
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2008-12-17
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : címer
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T e c h n i k a : színes rajz
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : címer
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : címertan
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : embléma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : település
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
N F N g e o i d : 26477
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Baranya megye
G e o N a m e s I d : 3046526
N F N g e o i d : 3509
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Kacsóta
G e o N a m e s I d : 3050787
N F N g e o i d : 225
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A település címere egyenesen álló, csücskös talpú, kék színű pajzson látható. A címerpajzson jobbról balra néző, ezüst (fehér) színű a csoroszlya és a gabonakéve. Felettük jelképes, ezüst alapszínű, ötágú korona, melynek kör alakú díszei a koronában és a korona csúcsain piros színűek, a korona alsó része zöld és kék színből áll. Jobbról mellette, a korona és a címerpajzs jobb széle között, a korona alsó, zöld részével egyvonalban egy ezüstszínű kör, mely átmérőjében megegyezik a koronában lévő piros körök méretével. A címerpajzs felett balra néző, álló rostélyos sisak. Tetején egyszerű, gombos, ötágú sisakkorona fogja össze a sisaktakarót, mely a címerpajzs körül helyezkedik el. A sisaktakaró stilizált, bevágott szélű levél vagy foszlányszerű. A címerpajzs alatti szalagon áll a felirat a község nevével. A pajzson lévő fektetett csoroszlya utalás a szántásra, mely a megtermékenyítés, illetve az éginek és a földinek a találkozását jelképezi. A békés földművelő élet jelképeként jelenik meg a Bibliában is (Iz. 2, 4), a magyar néprajzban az ekevassal együtt a bő termésjelképe. A gabonakéve is általános és jellegzetes növényi alak a címereken. Az állandóan újjászülető élet jelképe. Egész Európában ismertek az aratáskor utolsónak megmaradó kévével kapcsolatos hiedelmek. Ezt Nagy Anyának, Öregasszonynak, Banyának vagy Búzaanyának nevezik, s lényegében egykor a gabonaszellemmel azonosították, hogy különböző játékos rítusokkal magukra és a jövő évi termésre vonják annak termékenyítő hatását. A Bibliában a meghaló és feltámadó, halála révén életet adó Megváltó szimbóluma a búzaszem (Jn 12,24), egyúttal az ő földi testének az előképe is, hiszen búzából készül a kenyér, Jézus teste. A korona (vagy koszorú) a kiválasztottság jelképe. Maga a kör alak a tökéletességet - s miután az ég jelképe is a kör -, az éggel való szoros kapcsolatot is jelzi. Gyűrűként egyesíti azt, ami fölötte és alatta van, de egyben a földi és az égi világ határát is kijelöli. Kifejezetten az Istentől származó hatalom jelképe is. A Bibliában a korona a tisztesség, az öröm, a nagyság, a dicsőség és az eschatologikus (a hittudomány ága, mely a világ sorsával és elmúlásának problémájával foglalkozik) győzelem jutalma, illetve megjelenítője. Első szent királyunk görög eredetű neve is (Hagiosz) Sztephanosz latinra fordítva (Sancta) Coronát, azaz (Szent) koronát jelent. A címer alapszíne a kék, az ég, a levegő, a víz színe, mely jelképesen utal a tisztaságra, az igazságra és a hűségre is. Az eredeti rajzon ezüstszínű a korona alapszíne a díszítő pont a gabonakéve, a csoroszlya, a szalag és a sisaktakaró díszeinek egy része. Az ezüstöt a fehér szín helyettesítheti. A fehér az isteni fény, a tökéletesség, a tisztaság és az ártatlanságjelképe. A koronában és a sisaktakaró színeiben szerepel többek között a zöld, mely a természet megjelenítése mellett a tavasz, a feltámadás reményének, az Édennek a színe, a vörös az élet színe. A szalagon egyszerű betűtípussal látható a község neve, mely jól olvashatóan és elegánsan hirdeti a település nevét: KACSÓTA.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kaba címere
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2000x1501 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella