|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/017200/017226 F á j l n é v : HUN_Fulopszallas_COA.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/017200/017226/HUN_Fulopszallas_COA_kiskep.jpg F ő c í m : Fülöpszállás címere B e s o r o l á s i c í m : Fülöpszállás címere S z e r e p : közreadó I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Dencey E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-11 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2008-12-06 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : címer M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei T e c h n i k a : színes rajz M e g n e v e z é s : Wikipédia C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok T á r g y s z ó : címer M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : embléma M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : címertan M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : község M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Magyarország T á r g y s z ó : Bács-Kiskun megye T á r g y s z ó : Fülöpszállás
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Fülöpszállás község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérségében. Fülöpszállás a legősibb Kiskun települések egyike, közel 900 éves múltra tekinthet vissza. Első írásos említése II. István király uralkodásának idejéből 1124-re datálható. A kunok betelepülésének időszakában, amikor még mocsarak és nádasok borították ezt a vidéket területileg hozzá tartozott a mai Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunadacs, Jakabszállás, és Fülöpjakab nagy része is. A falut ebben az időben Buzgánszállásnak nevezték. Mai neve IV. László király uralkodása idejéből származik és Fülöp fermói püspökről kapta, aki a tatárjárás után véglegesen letelepedő kunokat érkezett a keresztény hitre téríteni. 1563-tól már rendszeresen megemlítik először a Solti Seniorátusban Filepszállás néven. A XVII. század közepéig Fülöpszállás volt a legnépesebb kun község, amely a többihez hasonlóan 1745-ben megváltotta magát. A Rákóczi szabadságharc idejére azonban a község lakossága szétszóródott még a templomot is felégették. A szabadságharc idején Vak Bottyán is járt a település környékén csapataival. Az egyházi jegyzőkönyv szerint 7 és fél évig volt a falu lakossága szétszóródva, száműzetésben. Egyrészt a szabadságharc miatt, másrészt a rácok támadásai miatt, akik 1703-ban, 1704-ben és végül 1707-ben kirabolták házaikat, elhajtották állataikat. Ezt az állítást a 7 és fél éves menekülést igazolja, hogy az 1713-as nagykőrösi zsinaton Fülöpszállás lelkésze nem volt jelen. Bél Mátyás írása szerint "1713-ban tértek vissza tűzhelyeikhez" a fülöpszállásiak. A XX. század fordulójára lakóinak száma eléri a hatezret és dacára a népesség növekedésnek túlnyomórészt református lakókkal. A mai Fülöpszállás - amelynek területe 9132 hektár - minden infrastrukturális adottsággal rendelkezik. Kiépítették a vezetékes ivóvíz, illetve szennyvízcsatorna hálózatát, és minden belterületi útja aszfalt burkolattal van ellátva.
A község református temploma 1740-től 1789-ig épült. A műemléki épület ritkaságnak számító orgonája az 1920-as években készült, és még a mai napig is működik. Az orgona érdekessége, hogy 90%-ban fasípokból épült, ebből a típusból pedig az egyik legrégebbi az országban. A közel 2000 fő befogadására alkalmas templom tornya 50 méter magas és 2007-ben történt nagyobb felújítás rajta.
A katolikus Szent Fülöp templom 1933-ban épült, és 2005-ben fejeződött be teljes körű felújítása. A rekonstrukcióhoz SAPARD pályázaton nyert jelentős összeget a helyi plébánia. Vass-Eysen Ervin tervei alapján újult meg az épület, amelynek szinte csak a falai maradtak meg. Kívül és belül is teljesen új arculatot kapott, a beruházás keretében pedig a korábbi haranglábak helyett végre tornya is lett a kis templomnak.
Fülöpszállás mezőgazdasági jellegű település. A község területén átfolyik a Duna-völgyi-főcsatorna, illetve a Kígyós öntözőcsatorna, és az ezekbe torkolló kisebb csatornák is kiváló horgászhelyeket kínálnak. Az úgynevezett "Kos-Tök" kígyósi holt víz is közkedvelt hely a horgászok és a pihenésre vágyó kirándulók számára. A település határában találhatóak a Kiskunsági Nemzeti Park területéhez tartozó szikes tavak: a "Kelemen-szék" és a "Fehér-szék", amelyek Európában egyedülálló, gazdag madárvilágnak adnak otthont. A madarakat egy magas kilátóból figyelhetik meg a szakemberek, illetve a turisták. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Fülöpjakab címere U R L : http://dka.oszk.hu/017200/017225 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2000x3062 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Dávid Adrienne |