D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1560149655.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/125700/125785/1560149655_kiskep.jpg F ő c í m : Szarvasbogár nőstény B e s o r o l á s i c í m : Szarvasbogár nőstény S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Vargamaria E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2022-03-02 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2019-06-09 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2019-06-09 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 4.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon élő állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : rovar M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : bogár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szarvasbogár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Tatabánya
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Szarvasbogár nőstény. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) egy közismert európai rovarfaj, a kontinens legtermetesebb bogara. A közhasználatban többnyire csak szarvasbogár néven emlegetik. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágószervéről kapta, amelynek a párzást megelőző vetélkedésben van szerepe. Zömmel Dél- és Közép-Európa lakója, de Ázsiában Iránig, nyugaton pedig Nagy-Britannia szigetéig találkozhatunk vele. Régebben jelentős számban élt az egész földrészen, ám élőhelyének megritkulása miatt példányszáma is lecsökkent. A hím és a nőstény szarvasbogarak között igen nagy eltérések mutatkoznak. A hímek alapvetően jóval nagyobbak a nőstényeknél: akár rendszerint 30-80 milliméter hosszúságúak, de ritkán akár 10 centiméteresre is megnőhetnek, míg a másik nem képviselői rendszerint csupán 3-5 centiméteresek. A "szarvak", ezek a megnyúlt, erős, 1-2 centiméteres rágók szintén csak a hímek jellemzői.
A nagy szarvasbogár alapszíne sötétbarna, a rágók rendszerint vörösesek, és a szárnyfedőkön is találkozhatunk ilyen árnyalattal. A nagy szarvasbogár xilofág állat, ami azt jelenti, hogy imágó állapotban fák - főleg tölgyek - nedveit szívogatja, de nem létfontosságú, hogy táplálkozzon. (Fogságban akár mézzel vagy cukros vízzel is táplálható, amit hosszú, nyaló-szívó szájszervével szürcsöl fel). De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez, hanem a lárvák is ezt a fát szeretik rágni, leginkább korhadt állapotban. A nagy szarvasbogár a homoki tölgyesek legnagyobb testű bogara. A május-júniusban megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. Nappal inaktívak, ilyenkor a fatörzseken pihennek és szívogatják a nedveket, majd alkonyattájt hangos zúgással kezdenek repülni párt keresve. Repülésük nem túlzottan biztos, gyakran ütközéssel állnak meg. Ha egy nőstényre több hím is ráakad, látványos harcra kerül sor, melynek célja, hogy a fogóként használt szarvakkal megragadják és a hátára fordítsák az ellenfelet - vagy éppen ledobják egy faágról. A győztes hím megtermékenyíti a nőstényt, ami elég hosszú ideig is elhúzódhat, majd hamarosan, rendszerint júliusban elpusztul - ha nem kerül sor párzásra, valamivel tovább él. A nőstények akár augusztus végéig is elélhetnek. Petéiket leginkább korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakják. A peték 2,25 mm nagyok, melyekből hamarosan kikelnek a piszkosfehér, görbült testű lárvák, a pajorok. Ezek eleinte kis földrögökkel táplálkoznak, és csak később, mikor már nagyobbak lesznek, kezdik el tölgy vagy más fa korhadékát enni. Ám mivel étkük kevéssé tápláló, fejlődésük is rendkívül lassú: általában 5 éven keresztül rágják erős szájszervükkel a faanyagot, ekkorra már elérik a 10 cm-t is, mire ősszel bebábozódnak. A meleg idők elérkeztével bújnak elő a kifejlett egyedek, hogy újrakezdjék a ciklust. A bogár lassú mozgású, és ha a nőstényért való harcban veszít, a győztes hím lelöki a fáról és rá pár perce életét veszti. Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös Listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt visszaszorulóban van élőhelye nagy részén. Magyarországon védett, eszmei értékét 2000 forintban szabták meg. (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_szarvasbog%C3%A1r) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : juhaszj: Nagy szarvasbogár U R L : http://dka.oszk.hu/050900/050936 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 4608x3456 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Simon Jennifer |