|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : szuts_etele_kulturalis_oroksegunk_digit.jpg F ő c í m : Kulturális örökségünk digitalizálásának problémái B e s o r o l á s i c í m : Kulturális örökségünk digitalizálásának problémái S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Szüts U t ó n é v : Etele I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2020-02-21 E s e m é n y : elérhető I d ő p o n t : 2019-06-12 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az előadás időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció A t í p u s n e v e : előadás M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtári Intézet A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Szüts Etele S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett T é m a k ö r : Könyvtártan, információtudomány A l t é m a k ö r : Könyvtárvezetés, könyvtárügy T é m a k ö r : Könyvtártan, információtudomány A l t é m a k ö r : Könyvtártörténet T é m a k ö r : Számítástechnika, hálózatok A l t é m a k ö r : Internet használat T á r g y s z ó : kulturális örökség M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : digitális archívum M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tartalomszolgáltatás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : digitális jelfeldolgozás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : közgyűjtemény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : audiovizuális dokumentum M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : web M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 2019 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : Budapest
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : "Akik közgyűjteményekben dolgoznak, tudják, hogy a hazai közgyűjteményi és közművelődési intézményekben tárolt magyar kulturális örökség digitalizációjának megvalósítására nem jellemző a folytonosság. Gyakoriak a párhuzamosságok és a megszűnő, újrainduló projektek, melyek - ettől még - hatással vannak a következő nemzedékek műveltségére, olvasási és kutatási szokásaira is. A kutatás a Neumann-ház létrejöttétől a napjainkban formálódó új közgyűjteményi online keresőrendszer, a Nemzeti Adattár Projekt (NAP) létrejöttéig vizsgálja a stratégiákat, a módszereket és az eredményeket. A megfogalmazott, kitűzött célokat veti össze a megvalósult eredményekkel, továbbá a felmerülő problémákat igyekszik tudományos igénnyel tanulmányozni, rendszerezni a tanulságokat." (Forrás: https://ki.oszk.hu/hir/kutatasi-es-szervezetfejlesztesi-osztaly/korkep-az-egyetemi-kutatasokrol-elerheto-prezentaciok) N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Szüts Etele
Kulturális örökségünk digitalizálásának problémái
Könyvtártudományi Doktori Program
Intézmény:
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Doktori Program
Programvezető:
dr. habil. Kiszl Péter
Témavezető:
dr. Fodor János
Témakiírás:
Kulturális örökségünk digitalizálásának problémái, kritikai elemzése,
mellékhatásainak kutatása
Könyvtártudományi Doktori Program
A kutatási téma leírása:
Kulturális örökségünk digitális megőrzése évtizedek óta ismert, fontos feladat. Az eredmények, módszerek, stratégiák és kitűzött célok mellett kötelességünk a problémákat is tudományos igénnyel vizsgálni, elemezni, a tanulságokat rendszerezni.
A módszertani következetlenségek, párhuzamosságok, inkompatibilitások és a megszűnő, újrainduló projektek hatása a következő nemzedékek műveltségére, olvasási és kutatási szokásaira is vetíthető.
Személyes motiváltság
Első munkahelyem, a pécsi Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Osztályán eltöltött három év alatt számos olyan unikális tartalmú, helytörténeti témájú, papíralapú dokumentumot, film- vagy hangfelvétel-részletet ismerhettem meg, amelyek alapvetően meghatározták, hogy a könyvtárosi pálya kulturálisörökség-megőrző és -közreadó területén képzeljem el a jövőm.
Jelentősen építek személyes tapasztalataimra is, amelyeket 2014-2016. között a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) közalkalmazottjaként, majd 2017-től a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Digitálisarchívum- fejlesztési Osztály vezetőjeként szereztem.
Kutatás időintervalluma
A kutatás a Neumann-ház (1997) létrejöttétől a napjainkban formálódó új közgyűjteményi online kereső rendszer, a Nemzeti Adattár Projekt (NAP) (2020) létrejöttéig fogja vizsgálni az eredményeket, a módszereket és a stratégiákat.
A megfogalmazott, kitűzött célokat vetem össze a megvalósult eredményekkel, valamint a felmerülő problémákat tudományos igénnyel tanulmányozom rendszerezem a tanulságokat.
Az értekezés módszere
Az értekezésemben elsősorban a magyar nyelvű, másodsorban pedig az idegennyelvű szakirodalmakra támaszkodom.
Ezenfelül felhasználom a digitalizálás és a digitális megőrzés témájában készített nemzetközi és hazai stratégiákat, kutatási jelentéseket és beszámolókat.
Az értekezés hipotézisei
Kutatásommal bizonyítani szándékozom, hogy a kulturális örökségünk digitális megőrzése területén korábban hiányoztak a közművelődési és a közgyűjteményi intézmények pontos szerep- és feladatmeghatározásai, amelyek nélkülözhetetlenek a kulturális örökségünk digitális példányainak megőrzéséhez. Kulturális örökségünk koordinált digitalizálása érdekében szükséges a legmodernebb infrastruktúra, technológia, illetve az ahhoz tartozó digitalizálási, archiválási és tartalomszolgáltatási módszertan, valamint a közművelődési és közgyűjteményi intézmények pontos feladatmeghatározása.
Vizsgálom, hogy tapasztalható-e javulás az ezeket a feladatokat - a központilag kidolgozott - Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia életbe lépése után.
A jelentős költségvetésből kiépített digitális archívumok látogatottsága sokszor alulmarad az elvárttól. A dolgozatomban vizsgálom majd, hogyan lehetne növelni a magyar közművelődési és közgyűjteményi intézmények digitalizált kulturális örökségeit bemutató adatbázisok felhasználóinak számát. Véleményem szerint a hagyományosan elsődleges feladatnak tartott állományvédelmi digitalizálást ki kell egészíteni a felhasználói szempontokat figyelembe vevő, közzétételi célú digitalizálással, amely elősegíti az egész magyar kulturális örökség dinamizálását.
Továbbá a kritikus tömeg eléréséhez aktív online marketingtevékenység szükséges az interneten leggyakrabban használt keresőmotorok és a közösségi média segítségével.
Értekezésemben választ keresek arra, hogy a különböző kulturális területek digitalizált értékeit célszerű-e tematikusan összekapcsolni, hogy a jelenleg széttagolt és különböző felbontású digitális tartalmak, egymást kiegészítve és erősítve, könnyen megtalálhatóak legyenek.
Ezzel inspirálhatóak-e a kultúra iránt érdeklődő legfontosabb célcsoportok?
Tudjuk-e stimulálni a közgyűjtemények használatát a köznevelésben, a kutatásban, a szabadidő hasznos és élményszerű eltöltése érdekében?
Az értekezés
Kutatásomban nemzetközi példákkal hasonlítom össze a kulturális javak digitalizálása érdekében létrehozott hazai stratégiáinkat. A Bizottsági Ajánlások Alkalmazásáról 2011/711/EU 2013-2015 szóló jelentés alapján elmondható, hogy nincs egységes Európai Uniós megoldás a digitalizálás koordinálására, a tagállamok különböző elveken tervezik és végzik a digitalizálást.
Például Németországban és Hollandiában intézményi együttműködések alapján digitalizálnak, míg a cseh közgyűjtemények központi nyilvántartó rendszert használnak, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Intézet koordinál.
Digitalizálás céljából létrehozott hazai intézmények
ARCANUM Adatbázis Korlátolt Felelősségű Társaság. (1989-)
Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ (1997-2010?)
Nemzeti Digitális Adattár (NDA) (2003-2013)
Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) (2006-)
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (2011-2016)
MaNDA DB aggregációs adatbázis (2013-)
Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (2017-)
Páneurópai kezdeményezés: Europeana
2008-ban indult
2019
31 akkreditált aggregátor
közel 4.000 CHI
majdnem 60 millió CHO
2 akkreditált magyar aggregátor
918.218 magyarországi CHO
Digitalizálás céljából létrehozott projektek
MINERVA & MINERVAPlus projekt (2004-2005)
MICHAEL & MICHAEL Plus (2005-2009)
NUMERIC projekt (2007-2009)
DC-Net projekt (2009-2012)
ENUMERATE projekt (2011-2014)
Magyar Információs Társadalom Stratégia (2003)
Digitális Megújulás Cselekvési Terv (2010-2014)
Kulturális Közfoglalkoztatási Program (2011-)
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (2014-2020)
Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017-2025)
Nemzeti Adattár Projekt (NAP) (2020-)
Magyar Internet Archívum (MIA) (2018-) DEMO
Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) céljai 1.
A közgyűjtemények a kulturális örökség őrzőiből, a kulturális örökség első számú, autentikus, forrás értékű megosztóivá váljanak.
A digitalizálás legyen eszköz ahhoz, hogy az emberek könnyebben juthassanak hozzá olyan tudáshoz, amely egyéni élethelyzetüket javítja.
Javuljon a digitális kulturális tartalmat használók életminősége: célunk, hogy bármikor információhoz juthassanak, hozzáférhessenek a digitálisan elérhető kulturális tartalmakhoz, ezáltal tudásuk bővüljön
Javuljon a felhasználói komfortérzet: célunk a felhasználó számára releváns és könnyen elérhető tartalom szolgáltatása.
Érzékelhetővé váljon az oktatás és a közgyűjteményi tartalomszolgáltatás egymásra utaltsága.
Javuljon az állampolgárok digitális kompetenciáinak minősége, ezáltal növelhető az online oktatásban, felnőttképzésben résztvevő lakosság aránya. A digitális világban való jártasság versenyképesebb munkaerőt, igényesebb fogyasztót jelent, melynek érdekében készségfejlesztéssel, képzéssel és motivációs eszközökkel készítjük fel Magyarország állampolgárait az új lehetőségek használatára.
A közgyűjtemények digitalizált állományának aránya, a teljes digitalizálandó állományhoz képest, megközelíti az 50%-ot,
nagyságrendekkel nő a közgyűjtemények tartalomszolgáltatását igénybe vevő felhasználók száma, a meglévő, illetve a létrejövő digitális tartalmak egy közös kereső felületen (NAP) elérhetőek legyenek,
a Digitális Oktatási Stratégia célrendszeréhez igazodva 40%-kal emelkedik a közgyűjteményi tartalmakra épülő felhasználható digitális tananyagok száma. a közgyűjtemények egyre nagyobb számú állampolgár digitális kompetenciaképzéséhez járulnak hozzá,
a közgyűjteményi tartalmak többletinformációval segítik az otthoni munkavégzést, a színvonalas rekreációt, a hazai és határon túli turisztikai desztinációk megismerését.
A megvalósítás második szakaszában 2025-ig
Az audiovizuális archívumok tartalomszolgáltatása teljes körűvé válik,
WEB-aratás szolgáltatás működik Kárpát-medencei hatókörrel,
a közgyűjtemények digitalizált állománya eléri a szakági aggregátorok által meghatározott elérni kívánt szintet.
KDS szolgáltatási modellje
Elvárások a Nemzeti Adattár Projekttől (NAP)
Integrált keresőrendszer, csak a közgyűjtemények tartalmaiban keres
Találatok visszamutatnak a tartalomgazda oldalára
Elszigetelten működő intézményi rendszerekben lévő digitális tartalmak széles körű hozzáférése
Magasabb szintű társadalmi hasznosulás valósulna meg, mint amire jelenleg az elszigetelten működő intézményi szolgáltatásoknak lehetőségük van.
Magyar Internet Archívum (MIA)
Köszönöm a figyelmet! D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Koltay Tibor: Digitális, vagy információs? Műveltség! A f o r m á t u m n e v e : PowerPoint prezentáció O l d a l a k s z á m a : 22 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : Microsoft Office PowerPoint 2007 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : HTML dokumentum T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : HTML 5 verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 71 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |