Képaláírás: A tüskés pikó, fészkével

Ismertető szöveg: "Pikó-félék (Gasterosteidae) ismertető jelei, hogy hátsörényük előtt szabadon álló tüskesugarak állnak, hasi úszójuk pedig hasonlóan egyes tüskékké alakultak át. Egyetlen-egy nemhez tartozó 10 faj ismeretes, melyek vagy édes, vagy félig sós vizekben élnek. Magyarországban csak egy faj, a tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus L., XX I. tábla, 5. tábla) képviseli. Első hátsörény-úszója helyett 3 különálló, erős tüske fejlődött ki, amelyek közül a középső a leghosszabb; hasi úszója csak egy tüskéből és egy sugárból áll; alsó sörényúszója előtt pedig szintén egy tüske található. Teste kevésbbé összenyomott, kormány-úszója majdnem egyenesen levágott. Nevezetes, hogy bőre változó, ami okot adott a tudósoknak arra, hogy e halat töhb fajnév alatt írták le. így a pikkelyek legnagyobb részt - de legalább is a hason - hiányozhatnak, majd keresztbe álló, zománczszerü lemezkék stb. láthatók ; s míg az előbbit nyári, az utóbbit téli alakjának hiszik. Háta zöldes-kékesbarna, alul ezüstös, melli része rózsaszínű,, úszói zöldesek. Különösen az iváskor - április-junius hóban - élénk szinü. Hossza 35 cm. Közép- és Észak-Éurópa minden folyóvíz-hálózatában terem, kivévén a Dunát. Előfordul az Atlanti-Oczeán északi részében, és bemegy a Földközi-Tengerbe is. Hazánkban állítólag Poprádban fordul elő. Ügyes úszó, keményéletü hal, mely nedves partra kivetve, huzamosabb ideig is élve marad. Diónagyságú fészket készít ikrái számára, melyet a him őriz. Őszkor nagy seregekbe verődik különösen Németországban össze, és ilyenkor fogják és belőle halzsirt főznek. Benecke tudósítása szerint 1882-ben Pillau mellett mintegy 70,000 márka értékű, 3600 mázsa halzsirt főztek belőle. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)