Képaláírás: Kígyók méregfogai
1. Barázdás méregfog, - u. a.-nak harántmetszete ; - 3. barázdás méregfog, - 4. Csörgőkígyó csatornás méregfoga, hosszirányú, - 5. n. a. haránttrányú átmetszete. - a. méregcsatorna, - b. méregbarázda, - d. fogállomány, - e. a méregbarázda összeforradás-helye, - o. fogcsira, - p. a csatorna nyílása.

Ismertető szöveg: "Maguk a méregfogak sarlóformájúak, és nagyságuk a kígyó nagyságának megfelelő. így a mi viperánknál 3-5, az erdőmesternél pedig 25 mm. hosszú. Nyugalomban hátrafelé állnak, azaz a nyálkahártya redőjóbe vannak elrejtve, a kitátott szájban azonban a megfelelő izmok előre jővén, a felső állkapcscsontok előre való szorítása következtében felegyenesednek. Különben vagy csatornásak mint a viperánál és csörgőkígyónál, vagy pedig barázdásak, mint a többi mérges kígyóknál. Miután a méregfog alapján a megfelelő méregmirigyvezetéke nyílik, önként következik, hogy a barázda, illetőleg a csatorna a méregnek a sebbe való beoltására való.
A méregmirigyek módosult nyál mirigyek, melyek minden kígyónál feltalálhatok a halánték táján (hátulsó, felsöajki nyálmirigyek), csakhogy sokkal kisebbek és váladékuk sem mérges-természetű. Külső felszínükön feküsznek a rágóizmok, és amint az állat kitátja a száját, a nevezett izmok nyomást gyakorolván az alattuk fekvő mirigyekre, és így a mirigyek váladéka a kivezető csőbe, illetőleg a méregfogba jut, és fogaik borzasztó fegyverükké válhatnak. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf