Képaláírás: A füles bagoly

Ismertető szöveg: "Füles baglyok fülpamattal, nem egészen teljes fátyollal. Ide tartoznak: az uhu vagy a nagy füles bagoly (Bubo ignavus Forst. = B. maximus Sibb., XVI. tábla, 2. ábra). Fekete fülpamatai hosszúak, ujjai tollasak, szeme felett levő fátyola tökéletlen. A 2-4. evezötolla a leghosszabb; különben rozsdasárga-szinü, fekete-barna lángfoltokkal, hasa barna tollgerinczekkel. Torka sárgás-fehér. Csőre kékes-szürke. Hossza 65, szárnyhossza 45, farkhossza 26 cm. Európa és Ázsia erdeit, ahol romokban, sziklahasadékokban és odvas fákban fészkel, lakja. Nálunk gyakori. A nyulat és fiatal őzet is megfogja, tehát káros. Nevezetes, hogy az uhut haszonnal lehet vadászásra fogni. E czélból az állatot, midőn még alig tollasodott ki, befogják, és körülzárt helyen szabadon tartják. Amint kitollasodott, egyik lábára erős bőrből készült békót teszünk, melyen forrasztott vaskarika van, és az ebbe kötött zsineggel az ülőkéhez kötjük, és most olyan félig nyitott nád-, szalma vagy deszkahajlékot készítünk számára, melyben belül ülőtuskó van; továbbá vigyázunk, hogy mindig az ülőkén álljon, ne pedig a földön járjon. Majd gyermekekhez és kutyákhoz szoktatjuk. Melegvérű állatokkal hetenként legalább kétszer szorgalmasan etetjük. A veleszületett ösztönénél fogva csakhamar megismerkedik ellenségeivel, melyeket azután minden tanítás nélkül különbözökópen jelez is. Így a varjút, szarkát, vércsét ide-oda tipegéssel, tollainak borzolgatasával jelenti; hasonlóan a karvalyt, sólymot meg az ölyvet is, csakhogy ilyenkor fejét vállai közé húzza és csőrével kelepel; a nagy sast pedig ülőkéjéről leugorva várja a földön, sőt hátára is fekszik, s hatalmas körmeivel testét födi. Ha már most az uhuval vadászni akarunk, akkor az erdő kiszögelléseinél, a nyílt mezőn ú. n. bagolykunyhót építünk. Ez 1,5 m. széles, 2 m. hosszú, 40 cm. mély gödör, melyet közepén még 50-cm.-rel mélyítünk, és így a vadásznak két oldalt 40-40 cm. széles ülőhely marad. Majd a gödröt befödjük kilövő résekkel ellátott fatetővel, ezt meg földdel, és így az egésznek kívülről földhányás alakja lesz. A kunyhó ajtója kifelé nyílik, hogy a vadász szükség esetén azonnal kiugorhassék. A kunyhó előtt 25-30 m.-nyire erősen oldalt hajló ágat ásunk a földbe az uhu számára való ülőkének, s végül ettől mintegy 10 m.-nyire rézsút ágas száraz fát az uhura csapó madarak számára, leszállónak. A vadászásnál az uhut egyszerűen az ülőkéjéhez kötjük, s a vadász pedig a kunyhóba húzódva várja a ragadozó madarak megérkezését. A vadászásra különösen a kora tavasz és az ősz - a ragadozó madarak vándorlási ideje - alkalmas. Az uhut helyéből többféleképen viszik ki. Vagy keresztre ültetik és a kereszt hosszú rúdját vállra vetve viszik, vagy a fejre ültetik, vagy pedig csüdjéit marokba szorítva, a karon hordják. Az utóbbi a legpraktikusabb. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf