Képaláírás: A gödény

Ismertető szöveg: "Gödény-félék (Pelecanidae). Nagy, zömöktestű madarak, melyeket az erősen kifejlődött torokzacskójuk tüntet ki. E czélból alsó kávájuk két ága keretül szolgál a börzacskó széleinek szilárdítására, melyet a halászatnál merítőhálóként használhatnak. Ebbe helyezik el táplálékukat, melyet repülés közben fogyasztanak el. Felső kávájuk horgas. Orrlyukaik jól láthatók. Rövid farkuk lekerekített és 20-24 kormánytollú. Jó úszó és kiváló halpusztító madarak. A vízben ügyesen buknak alá. Másodrendű evezötollaik az elsörendüeknél hoszszabbak. Evezölábaik négyujjúak, az ujjakat tel jes úszó hártya köti össze. 9 ismert faja az ó- és új-világrészek nagy vizein, tengerek partján, tavakon és folyóvizeken tartózkodnak. Ilyenek: a közönséges pelikán vagy gödény (Pelecanus onocrotalus L., XIX . tábla, 11. ábra). Tollazata tömött. Színe gyengén rózsapiros. Evezötollai feketék. Csüdje kétszer oly hosszú, mint a hátsó ujja. Farka 20 kormánytollú. Csőre szürkés, vörösessárga pontokkal, csupasz bőrzacskója sárgáskék. Lába hússzinű. Hossza 140-180, szárnyhossza 55, farkhossza 18 cm. A Fekete-tenger és Kaspi-tó környékén, Afrikában és Ázsiában tartózkodik. Nyaranként hazánkba is ellátogat, sőt itt is költ. Többen együtt a földön fészkelnek, Fészekalja 3-5 kékesfehér, aránylag kis tojás. Az 5-6 hét alatt kikelő kicsinyek fészeklakók. Társaságot kedvelő madár. Veszedelmes halpusztító. Régieknél az anyaszeretetnek volt a szimbóluma, mert azt hitték, hogy ez állat, ha kicsinyei éhesek és szomjasak, mellét felhasítja és éhségüket valamint szórajukat saját vérével oltja."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf