Képaláírás: Keresztelő-medencze

Ismertető szöveg: ""A keresztelő-medencze harangérczből pokal alakban öntetett; a felső kehely idomú részt el lehet venni. Az egésznek magassága 3'2", a kehely keretének átmérője 2'6", az ércztestnek vastag sága csaknem hüvelyknyi. A díszítés igen egyszerű (?) finom tagozott abroncsocskák különítik el a díszszalagokat; fönn gyöngéd levelű guirlande, alatta széles szalag, melyen a feszület, Máriával, Jánossal, fölváltva Péter és Pál apostolnak és királyoknak* (nagyobbrészt prophétáknak) kis mellképei fordulnak elő, azonban a sorozat nincsen szigorúan meghatározva. **) Következnek kisebb-nagyobb levélfonadékkal díszes csíkok, melyeken a harangokéhoz hasonló bélyegek láthatók; némelyikük rosettet, más m betűt mutat, de különböző fekvése miatt nem tudhatni M-et vagy W-t jelent-e ezen betű. A két fogantyúra Péter és Pál mellképe kissé nagyobb mérvben van alkalmazva. A díszek mindnyájának mintáját az egész nagyobb mintába, az öntés előtt, benyomták. Az alakok, mint ez nagyobbjainál kitetszik, lágy román idomúak, sz. Péter nagy kulcsot, Pál hegyével leeresztett kardot, mindkettő hosszú tekercset tart, melyen nevük régi majuscula-betüvel van írva. A levéldísz szabad hab-alaku vonalat képez, melyen finom, részben eszményi, részben a petrezselyem utánzásából eredt levelek láthatók. Ama föliratok a XIII. századra utalnak ugyan, azonban nem merem a művet oly kora időbe helyezni, mivel, mint tudva van, a régi betűk ezen alakját harangokon és más kézművesi munkákon sokáig megtartották. A keresztelő-medencze nagy régisége mellett inkább szól még a bebuktatás-féle rítusra való emlékeztető nevezetes nagysága (?) és díszítményeinek jelleme, mely a góth stylnek még semmi nyomát nem mutatja. Mindezek után a mű mindjárt a város alapítása után, tehát a XIII. század második felében keletkezhetett, még pedig annál inkább, mert a városi templom eredetétől fogva patronátusi joggal bírt s e szerint az egyházi rendeletek értelmében keresztelő-medenczének is kellett lennie."
Medenczénk keletkezési korára nézve Myskovszky véleménye Merklasétől eltér, midőn mondja :*)
"Az említett apostolok szalagján levő S. Péter és S. Pál még románkori majusculák szerint ezen keresztelő-medencze készítési ideje a XIII. századba helyezendő, azonban igen merész állítás lenne, ezen öntött műnek eredetét oly korai századba tenni, miután tudva levő dolog, hogy a harangokon, keresztelő-medenczék és hasonló öntött műveken levő régi betüformák és egyéb diszítmények hosszabb ideig voltak használatban, ezen állítás igazságáról leginkább meggyőződhetünk jelen esetnél is, midőn majdnem egy századdal későbben készült késmárki (1472) és csetneki (1454) keresztelő-medenczéken ugyanazon jellegű alakokkal és diszítményekkel találkozunk. Ezen medenczének régi korát leginkább annak nagy teste bizonyítja, midőn a keresztelési rítus a bemártás volt; továbbá a diszítmények jellege, melyen a csúcsíves styl formáinak nyoma még nem vehető észre. Mindezek után ítélve ezen keresztelő-medencze a XIV. század elejére tehető, midőn a lőcsei templom már parochiális jogokkal birt; tehát az egyházi rendeletek szerint egy keresztelő-medenczével birnia kellett.""
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15100/15128/15128.pdf)