Képaláírás: Lukács- és császárfürdö

Ismertető szöveg: "A budai oldalon levő fürdők közül régiségénél fogva első helyen említhető a Császárfürdő, e meleg kénvizes fürdő, melyet már a rómaiak is használtak, Mátyás király nagyobbított, s a törökök, különösen Mohamed basa (1543 - 48) is jelentékenyen bővítettek. A mostani közfürdő nagy medenczéjét a Caplia nevü hajdani nagy török fürdő maradványa képezi. Forrása tizenegy van, melyeknek 22-52 R. fok hőmérsókü vize nagyszámú porczellán- és márványkádat lát el, s mindenek felett kitűnő ásványos gőzfürdőt létesít, melynek gyógyhatása általánosan el van ismerve; van ezenkívül födetlen uszodája urak számára, melynek vize állandóan 21 fok meleg és födött uszodája hölgyek számára. Van több kiadó lakszoba, napját 1-3 frttal számítva; árak: kádfürdő 30-60 kr., gőzfürdő 60 kr., urak uszodája 30 kr., hölgyeké 40 kr. - A Duna-folyam mentében a császárfürdőre a Lukács-fürdő következik, mely szintén török eredetű ; néhány török fürdőt még máig is látni a vele tőszomszédos és érdekes kerek saroktornyai által feltűnő, úgynevezett császármalmok épületében."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15000/15001/15001.pdf)

"Az 1885. évi országos kiállítás folyamában minden magyar ember alkalmat fog keresni, hogy az ország fővárosát megtekintse, illetőleg újból meglátogassa. Százakra megy azok száma, kik először lesznek most Budapesten. A főváros: az ország szíve, melyre minden magyar ember büszke, melyért minden hazánkfia lelkesül. A főváros fokozatos fejlődése iránt az ország minden részében egyaránt érdeklődnek és ha a külföldiek jó emléket visznek magukkal Budapestről, erre nemcsak a fővárosi, de minden magyar ember is büszke lesz."
(Forrás: Budapest a kiállítás alatt : Fővárosi kalauz és tájékoztató ... az Országos kiállításról szóló függelékkel)