Képaláírás: Országgyűlés II. András alatt

Ismertető szöveg: "A király önmaga elismeri, hogy a mélyen alásüllyedt állam isméti lábraállitásához tizenöt év sem lenne elegendő. Hogy pedig a dolgot nem nagyította, további uralkodása bizonyítja, melyben az aranybulla keletkezése legjelentékenyebb időpont.
Az általa használt eszközök, mellyekkel az ország bajait megorvosolhatni vélte, fonákok voltak, mert az állam állapotja azáltal, hogy András rendelései az ország lakosainak magánjogaikat s tulajdonukat sértették, még zavartabbá lettek. Végre közte s Béla közt egyenetlenség s meghasonlás támadván, honunk polgári két pártra szakadtak, mi az országra nézve annál veszélyesebb lett, mivel a rakonczátlan szenvedélyek semmi törvényt nem ismertek. Ellenségeskedések, kölcsönös megtámadások, rablások, birtokoknak tüzzel-vassali pusztítása, hívtelenség és pártütések napi renden valának. Semmi sem volt itt képes a királynak mélyen sülyedt tekintélyét fölemelni; erélyt nem adhatott semmi a törvényszékeknek ítéleteik végrehajtására; sőt a pápa befolyása is sikeretlen volt püspökei által s még az egyházi átok is foganatlan maradt. A rosz mélyebben feküdt.
Ilyen súlyos körülmények közt végre mindenek meggyőződtek arról, hogy ezen sok rendetlenségek forrásai az alkotmány s törvények fogyatkozásaiban s a kormány erőtlenségében volnának keresendők, mellyeknek szabályozása elejétől fogva az országgyűlés feladata volt, tehát II. András 1222 országgyűlést tartott, s azon hozatott az arany pecsétjéről, mellyel megerősíttetett, az arany bulla név alatt ismeretes igen fontos törvény, az eláradt rosz elleni eszközül. Rajzunk azon pillanatot ábrázolja, midőn II. András ezen bullát cancellárja által adja át az egybegyülve volt ország rendeinek.
Ezen arany bulla nem csak honunk 13 századbeli történetére nézve fontos oklevél, hanem annál fogva is, mivel az a jelennen is fennálló alkotmányunknak legfőbb alaptörvénye."
(Forrás: Képes újság, 1848. január 22.)