Képaláírás: A léptékről

Ismertető szöveg: "Arányszám, mely kifejezi, hogy a műszaki rajzban alkalmazott méret hányadrésze, v. hányszorosa az eredeti műtárgy méretének.
A nyomdai munkák, a tipográfiai művészet alkotásainak léptéke kétféle lehet. Először is vonatkozhat ez a lépték a felhasznált díszítőelemekben foglalt naturalisztikus ábrázolások méreteire és ezek egymáshoz való viszonyára, tehát lehet egy valóságos léptékről és valóságos léptékhibákról szó. Másodszor vonatkozhat ez a lépték az ábrázolás módjára és technikájára, az egyes elemeknek, a betűknek, ornamenseknek és vonalaknak finomságára vagy durvaságára, aprólékosságára vagy nagyvonalúságára, arra a látószögre, amelyből mintegy az egészet elgondoltuk és nézzük, szóval arra a léptékre, amelyet - egyelőre jobb kifejezés híjján - optikai léptéknek szeretnénk nevezni. Kíséreljük meg már most ezt a kétféle léptéket és ezek gyakorlati alkalmazását közelebbről is bemutatni, és pedig előbb a valóságos naturalisztikus léptéket, azután az ábrázolás technikájának, módjának optikai léptékét.
A 6-11. ábrák egy olyan rajzsorozatból származnak, amelynek eredetijeit ugyanaz a művész (Geiger Richard festőművész) egy időben és egyforma nagyságban, ugyanolyan vonalvastagságban rajzolta meg. Egy teljes iniciálé- és záródíszsorozatról van szó, amely igen sokféle célra lévén használható, többféle nagyságban, reprodukáltatok. Minden szakember (ha eddig nem is adott magának tudatosan számot erről,) az első percre látja, hogy a 7. számú záródísz a 6. számú iniciáléhoz, a 9. számú záródísz a 8. számú iniciáléhoz tartozik, és pl. lehetetlen lenne bármilyen nyomtatványon a 7. számú záródíszt a 10. számú iniciáléhoz, vagy a 9. számú záródíszt a 11. sz. iniciáléhoz használni. Lehetetlen volna pedig nemcsak azért, mert komikus hatású lenne, ha az iniciálé kis puttója nagyobb lenne a záródísz nőalakjánál, hanem azért is, mert az egész ábrázolás optikai léptéke más, mások a vonalvastagságok, az ábrázolás mindegyik nagyságnál más nézőpontból van elképzelve. Igazi nyomdász éppen így megérzi még azt is, hogy mely papírformátumhoz és mely betűnagysághoz melyik iniciálé-nagyság való.
Hogy ez mennyire így van, azt a 12. és 13. számú ábrák is bizonyítják. Ez a két ábra két betűöntödei körzet sarokdarabja, amelyeknek ábrázolása pontosan ugyanaz ; ugyanarról az eredetiről készült kétféle nagyságú másolatról van szó. Minden nyomdász, akinek csak kevéssé iskolázott szeme van, tudja azt, hogy ezt a kétféle körzetdarabot ugyanazon a nyomtatványon egymás mellett felhasználni lehetetlen, és itt is nyugodtan állíthatjuk, hogy minden igazán nevelt szemű, jóízlésű nyomdász meg fogja érezni, hogy milyen nagyságú és vastagságú betűket szedhet a 12. számú és milyeneket a 13. számú ábra szerinti vastagságú körzet mellé, és melyiket milyen nagyságú nyomtatványra alkalmazhatja."
(Forrás: Magyar Grafika, 1924. március-április)