Képaláírás: Szedéspéldák Kun Mihály "ötletre ötlet" című cikkéhez
Tervezte: Wanko Vilmos. - Szedte : Klein Dezső (3.) és Schwarz Ottó (4.). - Betű : Ohio Antikva és Ohio Kraft, a Schriftguss A.-G. Dresden betűöntődéből. - Diszitőanyag: kartonkivágás után készült öntvény (3.) és záródiszekből készült tömöntvény. - A monogram linómetszet.

Ismertető szöveg: "A 3. példánk sorainak a központból kisugárzó elrendezése emlékeztet a második példánk központba összefutó soraira és díszeire, tehát valamelyes összefüggés az előirt feladatnak megfelelően van e két példa között.
A 4. példánk az előző kettőnek annyira absztrakt eredménye, hogy csak a leggyakorlottabb szem találja meg benne a 2. és 3. példával való kapcsolatot. Lássuk csak: a fő sorok a 3. példa fő sorai; a három-három sorú szövegfolt a 2. példán található, ott a sorfoltok ferdén vannak elhelyezve, itt pedig az egymás alá vízszintesen állított sorok ferdén eltolva. A 2. és 3. példák sugárszerű megoldása itt komoly ünnepélyességgel hívja fel a figyelmet a nyomtatvány fő fősoraira. Így képzeljük mi példáinknak a gyakorlatban való megoldását. Nem az egyszerű példák azok, melyek alkalmasak az utánzásra, mert adott esetben azon is változtatni kell a szövegelrendezés miatt és a kollégáink sem szívesen vállalják a más gyermekét, hanem a sok gondolatot rejtő megoldások azok, melyek a gyakorlati mesterszedést előbbre viszik a haladás útján. Mintáinkat ha fel akarják használni egy más nyomtatványhoz, követni kell a 4. példa tervezőjét, ki az előző kettőt analizálta, majd az így nyert formákat ismét szintetizálta, aminek az eredménye a jelzett példa, mely oly távol esik az eredetiektől, mint Makó Jeruzsálemtől. Határozottan állítom, hogy az akcidenciával foglalkozó kollégáim nagyobb ambícióval végzik az ilyen műveletet, mint a könnyű utánzást. És ez a helyes!"
(Forrás: Magyar Grafika, 1923. május)