Képaláírás: Kun Mihály: "Kartonmatricametszés" című cikkéhez
A Magyar Grafika melléklete
1. példa (Negatív nyomáshoz metszett matrica)
2. példa (Pozitív nyomáshoz metszett matrica)

Ismertető szöveg: "...Helyesen cselekszünk, ha a felső kartonlapot a szélén egy keskeny papírcsíkkal hozzáerősítjük az alsóhoz, amivel elkerüljük az ólom esetleges aláfolyását, mely akkor szokott bekövetkezni, ha a két kartonlap nem ragadt jól össze.
1. és 2. példánkon láthatunk egy-egy ilymódon készült, öntésre kész negatív és pozitív matricát.
E példáknál a sűrűbb árnyékolás a gummirozott hatos kartont jelzi, melyben metszetünket készítettük, a ritkább árnyékolás pedig a vékonyabb alátétkartont, amelyre az előbbit felragasztjuk. 2. példánk közepén levő fekete folt a szöveg üres helyét mutatja, ezt úgy kapjuk meg, ha matricánkat keresztülvágjuk és e vágásba selyempapirral körülragasztott rézléniákat helyezünk.
Most befejezve munkánkat, a kész matricát átadjuk az öntő kollégának, kinek ügyességétől függ eddigi fáradozásunk sikere.
Az öntés előtt matricánkat melegre tesszük és közben az öntőpalackot is jól felmelegítjük, mely után bátran kiönthetjük a lemezt. Ha az öntéshez forró ólmot használunk, úgy minden esetben sikerrel dolgozunk. Öntvényünkből a matricába beállított rézléniákat egy fadarabkával kiütjük és helyükre beállítjuk a már előre elkészített szedést (l. 3. példa).
Ha itt-ott egy-egy betű a matricába beragadt, azt árral kivesszük.
4. példánk szignettet mutat be, melynek érdes kontúrját úgy állítottuk elő, hogy a felragasztáshoz még enyvet is használtunk, mely erős préselés után a széleken kifolyt, ami által öntvényünk egyenetlen kontúrt kapott, ami sokkal elevenebbé teszi a rajzot, mintha az éles, merev szélű lenne.
Ha nem fekete alapú rajzot akarunk, akkor a felragasztásra szánt karton helyett tangírozott (mintázott) lemezről készített tömöntvénymatncákra ragasztjuk a kivágott mintát (1. 5. példát, továbbá Kast és Ehmger, valamint Grosz és Bányász hirdetésemket). "
(Forrás: Magyar Grafika, 1922. február)