Képaláírás: Műteremben
Munkácsy Mihálytól.
Sedelmeyer K. jogosításával.

Ismertető szöveg: Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere. Művészi tudásán és tehetségén kívül, az európai és a magyar társadalom életének falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny "szociográfus" is volt egyben, hiszen életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számtalan méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett. Ahhoz, hogy hatalmas életművét létrehozza, tehetségre, szorgalomra, megfeszített szellemi és fizikai munkára volt szükség. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. (Forrás: Wikipédia)

Nagyon érdekes műve a következő évből a Műterem czimű. Ez tulajdonképpen kettős arczkép: saját magát és a feleségét festette meg rajta, amint a rue Legendrei műterem kandallója előtt egy készülőben levő tájképet vizsgálnak. A festményről valami jóleső melegség árad felénk: a nyugalmas otthon édes poézise. Sok küzdés után végre révbe jutott a művész: jólét veszi körül, s van szerető felesége is, ki megosztja vele a művészi élet gondjait. A franczia sajtó egyértelműleg magasztalta a kép koloritját, kiemelve rajta különösen a színek derülését. (Forrás: Száz év a magyar művészet történetéből: http://mek.oszk.hu/13700/13750/pdf/13750_1.pdf)