Ismertető szöveg: 1993. IRODALMUNK NAGYJAI (I.)
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Pásztor Gábor
Névérték: 17,- Ft.
Á 1993. aug. 23.-1995. dec. 31.
P 800 000 fog.
4208 4259 17 Ft Németh László (1901-1975) 80,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Németh László magyar regényíró, esszéista. Németh Judit atomfizikus apja. 1920-ban
egyetemi tanulmányait az ELTE bölcsészkarán kezdte, de már 1921-ben
orvostanhallgató volt. Az egyetem elvégzése után fogorvos, majd iskolaorvos lett.
1925-ben Horváthné meghal című elbeszélésével elnyerte a Nyugat pályázatát, s ezzel
egy csapásra az irodalmi élet első vonalába került. 1926-tól a Protestáns Szemle, a
Napkelet, a Nyugat, a Társadalomtudomány és az Erdélyi Helikon munkatársa volt.
1932-ben szakított Babits Mihállyal és a Nyugattal, önálló, egyszemélyes
lapot indított Tanu címmel. Bekapcsolódott a kor irodalmi és politikai küzdelmeibe, a
népi írók mozgalmának egyik vezéralakja, fő ideológusa lett. 1934-ben a Válasz című
folyóirat egyik alapítója volt, melynek Pörje Sándor álnéven írója is volt. 1940-től a
Kelet Népe munkatársa és a Híd főszerkesztője volt. Orvosi hivatását 1942-ig
gyakorolta. 1944-től - a német megszállás miatt - bujkálnia kellett. 1945-48 között
óraadó tanár volt a hódmezővásárhelyi gimnáziumban. 1949-53
között hallgatásra kényszerült, főként fordításokból élt. Sok vihart
kiváltó írásainak alapgondolata, hogy a hitlerizmus és a
bolsevizmus kettős szorításában élő magyarságnak meg kell
találnia a maga sajátos fejlődési lehetőségét, a harmadik oldalt
vagy utat. 1954-ben súlyos beteg lett, állapotáról naplót vezetett,
mely Levelek a hipertóniáról címmel jelent meg. Az 1950-es évek
végétől kapcsolódott be újra az irodalmi életbe. 1959-ben a
Szovjetunióban járt, és ebből az élményéből született az Utazás
című drámája. Legfontosabb regényeinek nőalakjaiban az örök
emberi magatartásformákat rajzolta meg. Megalkotta a lélektani regény új, a
lélekrajzot a társadalomrajzzal ötvöző változatát. Ilyen a Gyász című művének Kurátor
Zsófija vagy a Kárász Nelli az Iszony című regényéből és Égető Eszter. Regényei
többségükben sorsmetaforák, közülük az Irgalom a megértés regénye is. Pályáján
kulcsműnek számít az Emberi színjáték című regénye. Drámái közül a történelmiek - VII.
Gergely, Széchenyi, Az áruló, A két Bólyai - , társadalmiak - Villámfénynél,
Papucshős, Mathiász-panzió - középpontjában egyaránt az eszmék és az azokat
képviselő emberek összeütközései, konfliktusai állnak. Élete utolsó éveit a Balaton
mellett Sajkodon töltötte. A XX. századi irodalom meghatározó szellemiségű alkotója
volt. (Larousse 1994.3k.56 o., MNL.13k.639 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|