Ismertető szöveg: 1967. FESTMÉNYEK (III.)
Magyar festők alkotásai.
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/2 F. fog.
Névérték: 60 f
Á 1967. dec. 21.-1968. dec. 31.
PM 883 261 fog. 6 638
2417 2370 60 f Fényes Adolf (1867-1945): Testvérek 15,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Fényes Adolf magyar festő. A szolnoki művésztelep egyik legerőteljesebb egyénisége. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalannál, Weimarban Max Thedynél, a párizsi Julian Akadémián és Benczúr Gyula mesteriskolájában tanult. 1894-től állított ki a budapesti Műcsarnokban, az 1899-1900-as Téli Tárlaton már 29 képpel szerepelt. 1903-tól nyaranta Szolnokon, Vácon, Szentendrén, telente Budapesten dolgozott. Első korszakában 1895-től erősen anekdotizáló zsánerképeket festett, mint pl. a Pletyka vagy a Civódás című munkái. A Szegényemberek-sorozata komor színű, tömör, egy- vagy kétalakos kompozíciói társadalomkritikai igényűek. Ilyen pl. az Özvegy, Anya, Napszámos, Ebéd stb. A folytatás már kevésbé komor, mint Egy legény meg egy lány, Babfejtők, Testvérek című képei. Második korszaka kb. 1904-től az impresszionizmushoz és a posztimpresszionizmushoz kapcsolódott. Kisvárosi - tabáni, váci, szentendrei - veduták és csendéletek festője volt, amelyeken dekoratív, színpompás népművészeti tárgyakat festett meg. Ide tartoznak pl. a Mákoskalács, A torta, Mme de Maintenon szalonja című művei. Harmadik korszakában 1914-től előadásmódja sommásan egyszerűvé vált, színei zománcosan ragyognak. Ebben az időszakban készült pl. A zsidók megverik Amalik seregét, majd az 1930-as évek végén született A festő álma, Öreg festő téli tájban című képei. (Műv.L.1966.2k.43 o. Larousse 1991.1k.842 o., MNL.7k.864 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)