Képaláírás: Szent-pétervári alapítása. - Taburia V. A. rajza.

Ismertető szöveg: Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva-folyó torkolatában. 1703-ban alapították. Korábbi nevei Petrográd (1914-1924), illetve Leningrád (1924-1991) voltak. A helyiek mai szóhasználatában elterjedt a Pityer név is. 5,1 milliós lakosával Moszkva után az ország második legnagyobb városa.
A várost I. (Nagy) Péter orosz cár alapította 1703. május 16-án azzal a céllal, hogy "ablakot nyisson Európára" (Puskin tollából), vagyis az elmaradott, feudális Oroszország felzárkóztatásának céljából. Helyét a nagy északi háború (1700-1720) során Svédországtól visszafoglalt Ingermanlandban, a Néva folyó torkolatában határozta meg. Nevét Szent Péter apostolról kapta, aki egyben a város védőszentje (patrónusa) is. Neve és írásmódja azonban nem orosz, hanem a holland Sint-Pietersburg oroszos átirata (I. Péter hosszú ideig élt és tanult Hollandiában).
A "világ legmesterségesebb városa" - ahogy Dosztojevszkij jellemezte - 1712-ben lett a birodalom fővárosa, Moszkvát felváltva. Ezt a pozíciót egészen a bolsevik forradalom győzelméig birtokolta, mely után, 1917-ben ismét Moszkva lett a főváros.
(Forrás: Wikipédia)