Normál kép: 377_476_pix_oldal_42_kep_0001.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: A Hont megyei Múzeum arczképgyűjteményéből
Fehér Ipoly pannonhalmi főapát

Ismertető szöveg: Fehér Ipoly Kálmán (Ipolyvisk, 1842. április 11. - Pannonhalma, 1909. október 27.) bencés szerzetes, tanár, pannonhalmi főapát, természettudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1896).
Komáromban járt gimnáziumba, majd annak elvégzése után 1858-ban - Lipót néven - belépett a bencés rendbe. 1865-ben szentelték áldozópappá, 1864 és 1874 között a magyar történelem tanára a pannonhalmi főapátsági líceumban, majd 1874 és 1882 között az esztergomi főgimnázium igazgatója, majd 1882 és 1892 között a szegedi tankerület főigazgatója. 1885-ben miniszteri megbízásból nagyobb tanulmányutat tett Bajorországban, 1889-ben Szerbiában és Bulgáriában. 1892-től haláláig pannonhalmi főapát volt. 1893-tól az Országos Közoktatási Tanács másodelnöke. Megíratta és kiadta a bencés rend történetét.
Matematika-, fizika-, kémiatankönyveket írt, továbbá számos tanulmányt a középiskolák szervezeti és tantervi problémáiról, a tanügyigazgatás reformjáról. Az 1870-es évek elejétől évtizedeken át használták középiskolai kísérleti fizikai és kémiai tankönyveit. Főigazgatóként pedagógiai és oktatásszervezeti, győri vonatkozású értekezéseket publikált. 1874-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók győri nagygyűlésére szerkesztésében jelent meg a Győr megye és város egyetemes leírása című monográfia, melyben több tanulmánya szerepel. Egyes tanulmányait a nagy rendtörténet fontos előzményének és előtanulmányának tekinti a rendi felfogás.
(Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page