Képaláírás: Szárítódeszka róka- és vidrabőrök számára

Ismertető szöveg: "A rókát egy pár erős, az orra tövére mért ütéssel, a leggyorsabban végezhetni ki. Ha kihűlt, a gereznáját először a lábairól kell oly módon lefejteni, hogy a bőrt éles késsel a talptól a lábak belső oldalán, a mellső lábakon a lapockáig, a hátsókon a hullatóig felmetszük. Erre az egész bőrt a lábujjakról is egészen lefejtjük, a hátsó lábakat keresztbe kapcsolva a rókát felakasztjuk. A vitorlából a farkcsigolyákat kibontjuk, mire a gereznát óvatosan, nem gyorsan és tépve, a mellső lábakig lefejtjük. Nem nagyon éles késsel itt-ott célszerű segíteni, különösen ott, hol gyenge húzással a bőr a testtől nem válik el most a mellső lábakról húzzuk le a bőrt s aztán a test mellső részéről egészen a fejig. A fejbőr lefejtése már nehezebb, nagyobb elővigyázatot igényel s kés használata nélkül nem is lehetséges. A füleit egyenkint kell lefejteni s általában a fej minden részéről egész az orr hegyéig, mely szintén lefejtendő.
Ezen módon a lehúzott bőr ki van fordítva, azaz az irha-rész van kívül és a szőrös gerezna belül. Ilyen állapotban a szárítódeszkára húzzuk, mely egyik végén széles, a másikon kihegyezett. A deszka szélesebb vége 20-24 cm., a másik 4-5 cm., hossza 1,25-1,50 m. A hosszabb deszka azért célszerű, mert erre a nagyobb, illetve hosszabb vidrabőrök is felhúzhatok. A simára gyalult és puhafából, p. o. nyár- vagy jegenyefából készült deszka vastagsága körülbelül 2 cm."
Forrás: Diezel, Carl Emil : Az apróvad vadászata (p. 370-371.)
http://mek.oszk.hu/13100/13111/