Képaláírás: Jókai a dolgozószobájában

Ismertető szöveg: "Dolgozó - szobája bútorai mind becses antikdolgok: csavart lábú asztalok, arany- és gyöngyház - berakatokkal, titkos fiókokra járó mozaik-szekrények, ládák, pohárszék-alaku állványok festésekkel, üvegszekrények, mindez elborítva drága kötésű óriás diszmüvekkel, albumokkal, ritka illusztrácziókkal, melyek a világirodalom legszebb ilynemű kiadványai közé tartoznak, továbbá mindenféle régi fegyverekkel, írószerekkel, térképekkel, vázákkal, ritka edényekkel." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 9. sz. márczius 1.)

A dolgozó szoba falai zöld szövettel vannak bevonva, a padló pedig vörös szőnyeggel ékes. De a fehér szín sem hiányzik. Ott hever mindjárt az ajtó mellett egy hatalmas jegesmedve-bőr. Fehér az, mint az éjszaki sark hava, a honnan ide került.
Mindjárt a medvebőr mellett ott van a szegedi nők díszes ajándéka: egy piros bársony karszék s ugyanilyen asztalka. Közelében ott all a költő mellszobra Huszár készítette a falon olajfestésű arczképe Horovitztól, melynek másolatát mai számunk mellékletéül adjuk nem messzire boldogult nejéé, a nagy művésznőé, Badicz Ottótól.
A közeli sarokban ott melegít barátságosan a Jókai kedvencz kandallója. Nevezetesség a maga nemében. A kandalló tetején sokmindenféle apró csecsebecse van. Egy csapat szobor, kókuszdió-kutya, ódon gyertyatartók, főkép pedig egy kis különös régi órácska, mely zsebóra is, asztali óra is egy személyben.
A kandallóhoz közel egy asztal szintúgy görnyedezik a sok díszkötésü, selymes, bársonyos oklevél súlya alatt. A különféle testületek, városok, egyesületek díszoklevelei. Az asztal mellett termetes bőrdívány nyújtózkodik, fölötte néhány érdekes kép, így Mészölytől egy szép festmény, továbbá a költő maga festette arczképe 18 éves korából, s boldogult felesége képmása, szintén Jókai ecsetjétől. Közel ide egy kis üveges szekrény áll a fal mellett Jókai saját faragása. Belsejében ott fehérlik egy csapat mithologiai istenasszony, mind a koltó ónkeze műve, - a párkányzaton pedig egy nyalka fakulacs és egy csomó bosnyák kés hever szép egyetértésben.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. deczember 31.)