Képaláírás: Az Országos Képzőművészeti Társulat őszi kiállításának második sorozatából
Vágó Pál. Víg társaság.

Ismertető szöveg: Az életképfestők meglehetős népes gárdájában Vágó Pált sok művészi intelligenczia, élénk temperamentum és vidám kedély emeli ki. Népies és jóizü magyar alakjait az élet derült világából választja. Mindig jellemzetesek, beszédesek ezek, s a női alakokban a csinos typusok mosolyognak. A "Vig társaság" igazán tele van vidámsággal, s hozzá magyaros izzel. Szekérrel jönnek valahonnan, talán búcsúról, vagy névnapról. Sokan lehettek ott, jól mulattak. Két szekeret látunk, mely a víg népséget épen az országúton röpíti haza felé. Csak az egyik szekér tartozik figyelmünk elé. Öt ló van elébe fogva s a paripák közül a három első épen szemközt fordul, a mi által a festőnek azt a nehezebb feladatot kellett megoldani, hogy szemközt nézve rajzolja a három vágtató lovat. A víg társaság a szekéren foglal helyet, ott van a czigány banda is. Az első ülésen foglal helyet a gazda, jobbjával kieresztve ostorát, baljával pedig a mellette ülő menyecskét szorítva magához, nehogy kiessék az ülésből. Ez a menyecske csupa élet, s kaczagását szinte hallani véljük. Ö a kép főhőse. A tüzesen vágtató paripák, a víg társaság, a felverődő por, a szekér víg népe, az útszélre bámulni állt két kis gyermek, annyi természetességet, annyi magyarosságot képviselnek együtt, mennyit csak ritkán van alkalmunk látni egy-egy festményen. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1888. november 25.)