Ismertető szöveg: 2003. DEÁK FERENC - BLOKK
Deák F. (1803-1876) születésének 200. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 K. fog.
T.: Vagyóczky Károly
Á 2003. okt. 18.-2004. dec. 31.
P 100 000 fog., sorszámozva
4714 BI 285 4815 500 Ft Portré, XIX. sz-i pesti városrészlet,
Magyar Tudományos Akadémia,
Operaház, a Pesti Napló 1865.
áprilisi száma, melyben Deák
ún. húsvéti cikke jelent meg. 1200,- 1200,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Deák Ferenc magyar politikus.
Tanulmányait a győri
jogakadémián végezte, majd
ügyvédi oklevele birtokában
1823-ban Zala vármegye
szolgálatába állt. 1833-tól
1836-ig bátyja - Deák Antal
politikus helyett a vármegye
országgyűlési követe lett, és
csakhamar az ellenzék egyik
vezéralakjává vált. 1841-42-ben
az országgyűlés által
kiküldött büntetőjogi bizottság
tagjaként fontos szerepet
játszott a büntető
törvénykönyv tervezetének kidolgozásában.
1846-47-ben egyike volt az Ellenzéki Nyilatkozat megalkotóinak, s ő
öntötte azt végleges formába. 1848. április 11. és szeptember 11. között a Batthyány-kormány
igazságügy-minisztere és az első népképviseleti országgyűlés tagja.
1848. december 31-én az országgyűlés Batthyány Lajossal (lásd X.6.), id. Mailáth
Györggyel és Lonovits József csanádi püspökkel békekövetként küldte hg. Alfred Candidus Ferdinand Windischgratz tábornagyhoz. A vállalkozás kudarca után visszavonult kehidai
birtokára. A passzív ellenállás politikájának megszemélyesítője volt.
1854-ben visszaköltözött Pestre és 1861 áprilisától a Felirati Párt
vezetőjeként vett részt az országgyűlés munkájában. Az országgyűlés
1861. augusztusi feloszlatása után is az 1848-as törvényekhez való
ragaszkodást ajánlotta. 1865.április 16-i húsvéti cikkében meghirdette a
magyar és birodalmi érdekek összeegyeztetésének politikáját.
1866. novemberében megalakult a Felirati Párt képviselőiből a Deák
Ferenc vezette Deák-párt. Az 1865-68-as országgyűlésen a Deák-párt vezetője, a
kiegyezés létrehozója volt. 1867 után miniszteri tárcát nem vállalt, de továbbra is
pártja első embere maradt. 1873. június 28-án mondta el politikai végrendeletét, mely
a lelkiismereti szabadságnak és a jognak mély tisztelete a nemzeti egységhez való
ragaszkodás mellett. Kortársai már életében a "haza bölcsé"-nek nevezték. Kitűnő
államférfiúi tulajdonságokkal rendelkezett: mondanivalójának tömörsége, érettsége és
erkölcsi tartalma mindenki figyelmét magára vonta. Mindig a humanitást képviselte.
Halálakor az egész nemzet gyászolta. (Magy.Nl.6k.355 o., Révai Nl.5k.340 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|