Normál kép: nov7_18.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Nagy kép: nov7_18_nagykep.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Ismertető szöveg: 1971. BUDAPEST '71. (III.) Pest az őskortól lakott terület volt. Első írásos említése 1061-ből való. Neve bolgár-szláv eredetű. Pest nevéhez is különböző feltételezések ismertek. A XIII. század elején bajor és szász telepesek költöztek a területre. Átépítése, Zsigmond király idején vett újabb lendületet. A gyarapodó polgárság szabadulni igyekezett Buda fennhatósága alól és Hunyadi Mátyás alatt nyerte el teljes függetlenségét. Egyre nagyobb szerepet játszott gazdasági megerősödése következtében, melyet a török hódítás visszavetett Az 1686-os felszabadulásra egy jelentéktelen település lett. Pest 1703-ban szabad királyi városi rangot kapott és egyre jelentősebb ipari és kereskedelmi központ lett. A XVIII. század elején a szerzetesrendek sorra építették a templomokat, iskolákat stb. 1820-ban megindult a Duna szabályozása és a gőzhajózás Pest és Bécs között. A XIX. század második felében kialakult a gyáripar, elterjedt a gázvilágítás és megindult a lóvasút. A népessége is erőteljesen növekedett. A kiegyezés - 1867 - előtt Buda maradt a kormányzati központ. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) A Duna jobb partján fekvő Buda, - megszakításokkal - az ország fővárosa, királyi székhely és koronázó város volt. Jelentős része a Budai-hegység területén fekszik. A Buda elnevezés a XIII. század közepéig a későbbi Óbudára vonatkozott, a Várhegyen létrejött Újbudától való megkülönböztetés miatt. Buda eredetéről számos legenda szól. 1148-ban - II. Géza adománylevelében - szerepel első említése. A várost választott bíró és 12 esküdtből álló tanács vezette. A XIV. század folyamán valódi céhek is létrejöttek. 1439-ben - népmozgalom hatására - megreformálják a városi vezetést. A város fejlődése folyamatos volt. A XV. században már európai rangú gazdasági, kulturális és művészeti központtá vált. A XIX. század első felére már Pesttel, mint ikerfővárossal is számolnia kellett. Az abszolutizmus éveiben Buda fejlődése lemaradt Pesthez képest. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) |
Kapcsolódó dokumentum: Zombory Éva, Füle Mihály: Buda és Pest, 1770 |