Képaláírás: Vilmos császár sétakocsikázáson a babelsbergi parkban

Ismertető szöveg: "Nyolczvanhatóveskoradaczára még mindig élénken érdeklik a test- és lélekedző szórakozások s a sport kényelmesebb nemei is. És ha nem is üzi ezer veszély közt a kőszáli zergét, mint királyunk Tirolban, ha nem is ugrat árkon-bokron keresztül élete koczkáztatásával egy "brush"-ért, a hallali szilaj kedvre tüzelő hangjai mellett, azért nem ritkán látható, a mint gyönyörű Viktóriája elé fogott két szelíd, szürke pejjel méltóságosan hajtat végig a babelsbergi park széles és jól ápolt kocsi-utján, háta mögött inasával, ki virággal gomblyukában, mellén etikettszerüen összefont kezekkel ül a bakon, elmélkedve talán néha azon az álomnak is hihetetlenül hangzó valóságon, hogy a világ leghatalmasabb fejedelme miként kocsikáztatja meg a kaszárnyai szolgálatból alig hogy kikerült ficzkót, kinek hozzátartozói, meglehet, valami csöndes kis német faluban verejtékkel eszik mindennapi kenyeröket. Vilmos császárnak azonban szenvedélye a hajtás, s mikor az ur keze megkívánja a gyeplőt, akkor a szolga kénytelen, ha kell, ha nem urat játszani. Az egyszerű, de elegáns kettős fogat rendesen a kastély egy oldalszárnyánál áll meg s két komornyik kiséri ki és segiti föl a császárt ruganyos kocsijába. Érdekes látvány ekkép látni a szedáni győzőt s a német egység meg alkotóját, minden udvari fesz mellőzésével, magánélete e miniatűr aprólékosságában, a mint a könynyü gig gyeplőjét is csak oly szilárdan, csak oly biztosan tartja, mint ama másik gyeplőt, melylyel milliókat kormányoz. "
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1884. november 9.)