Képaláírás: Beniczky Ferencz, belügyminiszteri államtitkár

Ismertető szöveg: BENICZKY FERENCZ Pesten, 1833-ban január 6-án született. Atyja Beniczky Pál, anyja Majláth Teréz, az idősebb Majláth György országbíró leánya volt. Iskolai és jogi tanulmányait atyja házánál a fővárosban végezte s 1854 től 1861-ig külföldön utazott, bejárva Nyugat-Európa országait, a mikor Algírba is lerándult. Külföldi útjában figyelemmel kisérte a külföldi közgazdasági és igazgatási viszonyokat, s a nehéz politikai időkben folyton kapcsolatban állt hazájával és külföldön lakó honfitársainkkal.
Külföldi útjából hazatérte után nőül vette Bajza Lenkét, jeles írónőnket, és házi boldogságának élve, távol a közügyektől, gazdaságára forditá figyelmét és Zsámbokon, hol birtoka van, külföldön szerzett tapasztalatai nyomán okszerű gazdálkodást űzött.
1867-ben a koronázásra egymaga egész bandériumot állított ki, s a honvédség felállítása alkalmával lovas századossá neveztetett ki a szabadságolt állományban.
Később a politikai életben is részt vett, s az 1868-iki képviselőválasztásnál mint Deákpárti jelölt fellépett a gödöllői kerületben, azonban kisebbségben maradt népszerűbb bátyja, Ödön ellenében, ki a balközép jelöltje volt.
A következő évben pénzügyi tanácsosi czimmel a gödöllői uradalom igazgatójává s ugyanaz időben kamarássá neveztetett ki. Jószágigazgatói működése alatt nagy gonddal vezette a gödöllői uradalom ügyeit, miben jó hasznát vette Angliában szerzett tapasztalatainak. 1872-ben egészségi tekintetekből lemondott igazgatói állásáról, s letévén lovas kapitányi rangját is, ismét Zsámbokra vonult vissza családja körébe.
1880-ban ujabban kilépett a politikai küzdtérre, és mint egyesült ellenzéki jelölt képviselővé választatott a gödöllői kerületben elhunyt bátyja, Beniczky Ödön helyébe. Pártjában az Apponyi-féle árnyalathoz tartozott. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1884. október 12.)