Ismertető szöveg: 1954. TUDÓSOK
Mélyny. XII és XIII - Vj. 12:12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 8 f
Á 1954. dec. 5-1955. dec. 31
PM 549 096 fog 3 500
1458 1398 8 f Apáczai Csere János (1625 1659) 20.- 10.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Apáczai Csere János magyar teológiai, filozófiai és pedagógiai író. A magyar művelődés, nevelésügy, a
magyar nyelvű tudományos szakirodalom úttörője. Iskoláit Apácán, Kolozsváron,
Gyulafehérváron, majd hollandiai egyetemeken végezte. 1651-ben az újonnan
alapított hardervijki egyetem első teológiai doktora lett. 1653-ban tért haza és a gyulafehérvári
kollégium tanára volt. Eszméi és iskolai reformtervei miatt szembekerült az
ortodox kálvinizmus nagy tekintélyű képviselőjével, Basire Izsák anglikán lelkésszel
(1607-+1676), ezért 1656-ban távozni kényszerült Gyulafehérvárról. Lorántffy
Zsuzsanna fejedelemasszony (lásd IV. 18.) pártfogásával Kolozsvárra került a református
kollégiumba, annak vezetőjeként. Itt már akadálytalanul
taníthatta a Németalföldön megismert új tudományos
eredményeket. Az egyoldalú latin nyelvi képzés helyett
szorgalmazta a magyar nyelvű természettudományos képzést,
és felvázolta az egységes nemzeti iskolarendszer körvonalát.
Munkásságára Descartes francia filozófus (lásd III.31.)
filozófiája volt döntő hatással. Fő műve a Magyar Enciklopédia,
mely Utrechtben jelent meg 1655-ben, mely az első magyar
nyelvű tudománytár, amelynek legfőbb pedagógiai érdeme az ismeretek átfogó
rendszerezése. Egyben ez volt az első kísérlet a különböző tudományágak magyar
nyelvű terminológiájának megteremtésére. Gyulafehérvári székfoglaló A bölcsesség
elsajátításáról című előadásában 1653-ban a korszerű műveltség tartalmának kifejtése
után a gyulafehérvári kollégium korszerűsítésének részletes tervezetét terjesztette
elő. A kolozsvári székfoglaló Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról című előadása
egy korszerű erdélyi iskolaszervezet körvonalait vázolta fel, amelyet a külföldi
akadémiákkal versenyképes erdélyi egyetem terve tetőz be. 1654-ben jelent meg a
gyulafehérvári nyomdában a gyermek I. Rákóczi Ferencnek (1645-+1676) ajánlott
magyar nyelvű könyvecskéje a Magyar Logikátska, függelékében a Tanács. Az előbbi
tankönyv, az utóbbi tanulásra serkentő dialógus. 1658-ban az erdélyi egyetem
részletesen kidolgozott tervezetét nyújtotta át Barcsai Ákos fejedelemnek (ur.1658-
1661) A magyar nemzetben immár el végtére egy académia felállításának módja és
formája címmel. (Larousse 1991.lk. 133 o., MNL.2k.188 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|