Képaláírás: Pest és Buda fővárosoknak képe, Rákos mezejéről véve, az ugyanott próbára felállíttatott Vas-útnak rajzolatjával

Ismertető szöveg: "József nádor tudta, hogy utak, vasút, közlekedés nélkül nincs igazi fejlődés Magyarországon. Támogatta az első magyar vasút, az úgynevezett pestkőbányai próbavasút megépítését, melyet közel egy mérföld (7.58 km.) hosszú pályán, 1827 augusztus 20.-án adtak át a forgalomnak. Egykori ujságtudósítás szerint "Szent István napján, délután 5 óra tájban ment végbe azon nagy próba, mely a vasútnak alkalmatos s voltát a teher szállításokra nézve igen szembetűnő képpen megbizonyította, ö Tsász. kir. Fő Herczegsége, az Ország Nádora, Mária Dorothea Fő Herczegnével, az Udvari Dámákkal, és Kamarás Urakkal , nem külömben azon egész Deputatioval, mely ezen szép munkának végbevitelében fáradoza, jelen volt." (1828-ban a próbavasútat lebontották. Fa - és vasanyagának jórészét később a Lánchíd előmunkálatainál használták fel.) A nádor ezután is állandóan sürgette a vasútvonalak megépítését. Az államvasúti rendszert óhajtotta Magyarországra kiterjeszteni, de ilyen iránya feliratának (1841) nem volt sikere. 1844 januárjában aztán jóváhagyta a Magyar Középponti Vasúttársaság alapszabályait és két évvel később (1846 július 15.-én) István főherceg és a nádori család jelenlétében megnyílt az első magyar gőzvasút, Pest és Vác között, 33.6 km. szakaszon. "
(Forrás: http://mek.oszk.hu/10400/10496/10496.pdf)