Képaláírás: Vakanovich Antal

Ismertető szöveg: "Vakanovich Antal 1808-ban született Kocztajnicza városában, mely régente a Zrínyiek vára volt, a katonai végvidéken, a 2-dik báni ezred területén. Elei katonák voltak. Nagyatyja Dávid a török ellen vitézkedve kapott nemességet atyja mint őrnagy I. Napóleon seregében szolgált és a becsület-rend lovagjává lett, mert Horvátországnak Száván túli része az 1809-diki bécsi békében a francziáknak engedtetvén át, Illyria királyságnak részét képezé, és a horvátok a nagy imperator zászlói alatt nagy számmal onták vérüket az orosz és németországi hadjáratokban. Antal a polgári pályát választá és a bölcsészeti tanfolyamot Zágrábban s a jogot Pesten végezé. Elsajátitá a magyar nyelvet, de nem lett barátjává a magyar nemzetnek. Vakanovich is, mint a horvát fiatalságnak túlnyomó része, a harminczas években támadt illyrismus zászlaja alá szegődött,mely közös irodalmi nyelvet teremtvén a délszlávoknak, azoknak politikai egyesülését is, az Adriától a Fekete-tengerig, délre a Balkánig czélba vette. Egyik mozzanata volt ez azon általános mozgalomnak, mely egész Európában a nemzetiségi érzületet felébreszté és öálunk magyaroknál is csak oly élénken fiiüködött, mint a horvátoknál. E mozgalomnak Horvátországban leginkább a konzervatív elemek szegültek ellent, melyekben a belátás, hová vezet az illyrismus, a századokon át fejlődött viszonyokhoz való ragaszkodással párosult. Könnyen felfogható, hogy a költői kedélyü Vakanovich, ki az irodalomban is megpróbálkozott, jobban vonzódott a jövő "dicső Illyriájához," mint a partes adnexae- féle állásponthoz." (Forrás: Vasárnapi Ujság 15. évf. 41. sz. (1868. okt. 11.))