Képaláírás: Wesselényi Ferenc

Ismertető szöveg: "1662-ben a protestáns ügy foglalkoztatta, a felizgatott kedélyek lecsillapitására ö is felhivatott, az egybegyült országgyűlés előtt majdnem könyesszemekkel tartott beszédet. Ez évben jun. 15-kén a király IV. Fülöp spanyol király nevében lovaggá tette. 1663-ban a törökök ellen 20,000 insurgenst vezényelt. 1665-ben Leopoldvár építésénél az alapkövet ö tette le, Szelepesényi udv. kanczellár, Souchet marsai és több országnagy jelenlétében. Később, midőn a trencséni és zólyomi fürdőkben felség-elleni összeesküvések történtek, Wesselényi is elhagyta a fejedelem iránti hü magatartást és az Öszszeesküvök pártjához állott. Erre leginkább neje ösztönzé. Később fel akarta fedezni az összeesküvést, de ebben egy nehéz betegsége akadályozd, melyben 1667. márczius 23-án Német-Lipcsén meg is halt." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 5. sz.)

Az 1655. március 15-ei pozsonyi országgyűlés nádorrá választotta. Ebbéli minőségében jelen volt I. Lipót király koronázásán. 1661-ben a császári seregekkel volt baja, amelyek lázongtak, nem akarták elhagyni az országot. 1662-ben a protestáns ügyekben ő is tevékeny részt vett, mégpedig az ország javára. 1663-ban a törökök ellen harcolt. 1665-ben a trencséni és zólyomi fürdőkben tárgyaló összeesküvőkhöz csatlakozott. Zrínyi Miklós 1664. november 18-án bekövetkező halála után a mind kiforrottabbá váló szervezkedés vezetése az annak nevet adó Wesselényi Ferenc nádorra szállt, akit mindvégig támogatott a költő-hadvezér öccse, a báni széket bátyja után elfoglaló Zrínyi Péter. Wesselényi még az összeesküvés felfedezése előtt meghalt. (Forrás:wikipedia)