Képaláírás: Ifj. Mailáth György

Ismertető szöveg: "Az országgyülés után Baranyamegye administrátorává neveztetett ki, de legközelebbi évben hat hónapi szabadsággal külföldre utazott. Bejárta Német-, Belga-, Holland-, Franczia- s Angolországokat; figyelmét különösen a közélet mozzanataira, s a törvényhozások működésére forditá. Tapasztalási vágyainak kedvezett a szerencse is, miután Francziaországban azon érdekes és heves vitáknak lehetett tanuja, miket Thiers az ellenzéki élén vivott Guizot minisztériuma ellen. Angolhonban pedig azon nagyszerü küzdelmeknek volt fáradhatlan s lelkesült tanuja, melyek a gabnatörvények eltörléséhez vezettek. A magyar főur előtt nyitva állván a kizáróbb angol körök is, és saját fényes talentoma egyenjogu viszonyba hozván őt a legelőkelőbb pártvezérekkel, ezen történeti fontosságu mozgalom titkos szövevényeibe is be lőn avatva; s annak tanulsága nem is kerülte ki figyelmét annak, ki maga is konservativ létére reformok kivitelén töprendkedék, ki jó magyar létére a horvátokat pártolá, ki az aristokratiához tartozván, menten tartá szellemét a rendi gyengeségektől." Forrás: (Vasárnapi Ujság,7. évf. 50. sz. (1860. deczember 9.))

Aláírta 1851-ben a huszonnégyek emlékiratát, valamint a 140 aláírással a királynak 1857-ben átnyújtott kérvényt. Bach bukása után gróf Rechberg felszólítására gróf Dessewffy Emillel, báró Jósikával és gróf Szécsennel az akkor birodalmi tanácsba is belépett, mely alkalommal a magyar nemzet jogait védelmező és a fennálló rendszer hibáit ostorozó szónoklatai nagy feltűnést keltetettek. Az 1860-ban beállott fordulattal Magyarország tárnokává neveztetett ki és 2100 forinttal a Magyar Tudományos Akadémia alapítója lett. Nagy része volt az október diploma létrejöttében; nagy érdeme, hogy felsőbb körökben a kedélyek kiengesztelésére hatott és általában jó jelnek vették, midőn Mailáth 1865-ben magyar udvari főkancellár lett. (Forrás:wikipedia)