Normál kép: 337-348_pix_oldal_1_kep_0001.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Nagy kép: 337-348_pix_oldal_1_kep_0001_nagykep.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Képaláírás: Benedek Lajos , cs kir. altábornagy Ismertető szöveg: "1847-ben a gróf Gyulai gyalogezred parancsnokságát átveendő, Olaszországba ment. Itt a milanói felkeléskor Paviából jól rendezett visszahúzódás által elérte a hadsereget, s a Wohlgemuth dandárral mart. 31-én Mantuába vonult be s átvette egy dandár parancsnokságát. S midőn a piemontiak april hóban Mantua ellen mentek, Benedek, mint a kémszemlélö csapat vezére, elsőbb Marcariaba vonult be győzelmesen s az ellenséget az Oglion visszanyomta, később pedig az Osone mellett működött szerencsével. " (Forrás: Vasárnapi Ujság 6. évf. 29. sz. (1859. julius 17.)) 1849 októberétől az itáliai 2. hadsereg vezérkari főnöke lett, 1852-ben altábornaggyá léptették elő. 1857-től ő volt a galíciai IV. hadtest parancsnoka. Az 1859-es észak-itáliai hadjáratban a VIII. hadtest parancsnokaként vett részt, csapatteste képezte a császári erők jobbszárnyát. A súlyos vereséggel végződő, június 24-ei solferinói csatában ő volt az egyetlen olyan császári tábornok, aki valamilyen részleges sikert el tudott érni. A front északi szakaszán a szárd piemonti elit csapatok ellen vívott San Martinó-i csata során Benedek csapatai szilárdan helytálltak, fedezve a franciáktól megvert császári főerő biztonságos visszavonulását. Itt tanúsított hősiességéért megkapta a Katonai Mária Terézia-rend (MMThO) parancsnoki keresztjét. (Forrás: wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentum: Benedek Lajos |