Képaláírás: Kézi cséplőgép.

Ismertető szöveg: ... Visszatérve a szorgalmas munkásokra, ime bemutatunk olvasóinknak egyet, melly sem enni nem kér, sem részt, napszámot nem kiván, s még is naponta 6, mondd hat ember dolgát végzi, s nem valami Isten csudája, hanem Vidacs István készitette cséplőgép, mellyet im e czikk közé nyomattunk lerajzolva.
Ismerkedjünk meg e géppel közelebbről.
Ha valaki azt mondaná, hogy miképen lehet ez cséplőgép, holott sem rajta, sem a körüle levő emberek kezében nincs csép, sem hadaró; annak azt feleljük, hogy nem is a hadaróról, hanem azért nevezzük cséplőgépnek, mert a cséplő munkáját végzi; még pedig 6 ember erővel 12 cséplőét. Ez pedig mostani munkás-szük időben valami.
A gépeknél rendesen azt tapasztalja a szemlélődő, hogy nem ugy dolgoznak mint az ember, hanem sokkal több munkát birnak és végeznek ugyananynyi idő alatt.
...
A kézi cséplőgépet azért nevezik igy, mert nem gőz vagy ló, hanem ember hajtja, a mint a képen látható. Azt is látjuk a képen, hogy egy felöl egy, más felől két ember hajtja, de emezek hibásan állottak össze, mert nem egymás mellett, hanem szemközt kell dolgozniok, ugy, hogy mikor az egyik huzza, a másik taszitsa a kallantyut, s lehet, hogy az a villás ember épen ezt megmondani ment hozzájok, mert neki sem ott a helye, a hol ácsorog, hanem emerrébb a másik oldal felé s az a kötelessége, hogy ott a tábla alól hányja odább és rázogassa ki azt a szalmát, mellyet a gép alsó részén látunk kijönni. Ezt az atyafit különben is aligha fel nem kell váltanunk, mert gondatlan napszámos lehet az, a ki illyen munkához szénásvilla helyett ganéjhányót hoz.
Két egymástól elválasztható s csupán kapcsokkal összeakasztott részből áll a kézi cséplő gép. Egyik és főrész az a felfelé domboruló, mellyre fön Vidats neve van irva, alább pedig a főkerék látszik. Ez tulajdonképen maga a gép. Másik rész égy jókora széles tábla jobbról felfelé emelkedő párkánynyal. - Ezt kapcsokkal akasztják a géphez, s arravaló, hogy legyen mire rakni a csépelni való gabonát.
Három főnyilása van e cséplőgépnek. Egyiket a tábla párkánya miatt nem láthatjuk, de eltalálhatja az olvasó, ha megmondjuk, hogy az az ember, ki egy nyaláb gabonát tart karján, a kalászos végét egyenesen e nyilásnak tartja, s bizonyosan bele dugja, mert azért állitották oda, hogy azt a gabonát, mellyet kévékben melléje hordnak, s pajtása szétbontva a táblára eléje rak, őkeme szépen bedugdossa abba a nyilásba, mellyet mi ezennel elnevezünk kalászos nyilásnak. A másik nyilás a kalászos alatt van, mellyet a tábla párkánya alatt látunk, ezen a szalmát szórja ki a gép, a miért is legyen az ő neve szalmás nyilás. A harmadik ezzel átellenben van a gép tulsó végén, ezen hull ki a kicséplett gabona, a miért busásan megérdemli az arany-kapu nevet.
Sok vitát idézett elő e gép feltalálója Hensmann, a gépészek és tudományos földmivesék között. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. julius 15.)