Képaláírás: A sztrájk.
Munkácsy Mihály festménye.

Ismertető szöveg: ...Munkácsy szegedi tartózkodásának művészettörténeti szempontból jelentős volt az itteni színházi látogatása. ... a helyi társulat előadásában nézte végig Szigligeti Ede és Balázs Sándor "A sztrájk" c. népszínművét, amely nagy hatással volt rá. Tetszésének azzal adott kifejezést, hogy a felvonás szünetében a színpadon felkereste és üdvözölte a kitűnően játszó együttest. Minden bizonnyal állíthatjuk, hogy a színdarab hatása alatt festette meg négy év múlva, 1895-ben munkásmozgalmi témájú művét, a Sztrájk-ot. Ebből a valószínűnek látszó gondolatból indult ki Katona Imre, aki a Művészet 1962 augusztusi számában megjelent cikkében elemző módon foglalkozott a magyar sztrájkábrázolások genetikai és megjelenítésben összefüggéseivel. Az általunk közölt, de addig figyelemre nem méltatott alapvető felismerésű adat alapján bebizonyította, hogy Munkácsy Sztrájk-jának keletkezési alapmotívumai, valóban a művész által Szegeden látott Szigligeti-Balázs-féle színműben kereshetők.
Katona szerint "...bizonyos, hogy a darab különös erővel ragadta meg Munkácsyt és lenyűgöző hatása alól még évek múltán sem tudott szabadulni... Hogy mennyire a darab hatása alá került, arról a kép első pillanatra szembetűnő teátrális hatása is tanúskodik... A hely, ahol a kép cselekménye zajlik: szabályos színpad, díszletekkel. Az alakok a történet, a dráma szereplői. Ezt a benyomást csak megerősíti a kompozíció és a darab rendezőpéldányának összevetése. ... A helyszínrajz szerint a színtér hátterének jobb oldali részén 'kék zárt szoba' található, ugyanúgy, mint Munkácsy képén. A kocsmahelység berendezése is pontosan megegyezik a képen ábrázolt helyiséggel: a rendezőpéldányon feltüntetett ,kisebb asztal ugyanúgy megtalálható a képen, mint a vázlatrajzra berajzolt nagyobb asztal a körülötte elhelyezett nyolc székkel. Maga az ábrázolt jelenet is számos egyezést mutat a dráma különböző jeleneteivel. A nagyobb asztalon álló patetikus mozdulatú agitátor minden bizonnyal a darab Anselm-je, aki a drámában erős németes akcentussal beszél és igyekszik társait rávenni arra, hogy lépjenek sztrájkba. ... Munkácsy, ha szerepeltet is olyanokat, akik csak a dráma későbbi jelenetében lépnek fel, az első felvonás változás előtti, utolsó jelenetét ábrázolja, amikor a betóduló munkások véglegesen elhatározzák, hogy mindnyájan sztrájkba lépnek, ha a gyáros nem teljesíti követeléseiket. ..." (Szelesi Zoltán tanulmányából) (Forrás:A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964-65., epa.oszk.hu)

Munkácsy Mihály, francia nyelvterületen Michel Léo de Munkácsy (született: Lieb Mihály Leó, Munkács, 1844. február 20. - Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész.
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. Európai, keresztény és magyar polgár volt egyszemélyben és zseniális tehetségű festő, de ahhoz, hogy hatalmas méretű életművét létrehozza, nagy szorgalom, megfeszített szellemi és fizikai munka szükségeltetett. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Nagy méretű vásznain készíti el kompozícióit gazdag embertípusokkal, eszköztárakkal mintegy előrevetítve a 20. századi karakterszínészekkel, számos statisztával és pazar díszlet anyaggal dolgozó, gazdag kiállítású színes széles vásznú filmek világát. ... (Forrás: Wikipédia)