Képaláírás: Struensee János Frigyes [A Vasárnapi Ujságban tévesen Károly Ágost].
A bécsi cs. és kir. hitbizományi könyvtárban levő metszet után.
Arndt W. metszete.

Ismertető szöveg: Struensee János Frigyes gróf, dán miniszter, szül. Halléban 1737 aug. 5., lefejezték 1772 ápr. 28-án. Orvosi tanulmányait szülővárosában elvégezvén, 1759. városi orvos lett Altonában, honnan 1768. VII. Keresztély dán király szolgálatába állott s mint udvari orvos a fiatal királlyal beutazta Német-, Francia- és Angolországot. A király kegyét csakhamar annyira megnyerte, hogy 1770. a trónörökös nevelőjévé, tanácsossá, a király és a királyné felolvasójává tették. E minőségben szerelmi viszony fejlődött ki S. és a dán arisztokrácia által gyülölt Karolina Matild királyné között, mit S. a hatalom megnyerésére használt fel. Kibékítette az eddig egymástól idegenkedő királyi párt s a királyné segítségével az eddigi kegyenceket és minisztereket eltávolította az udvartól s az egész államtanácsot megszüntette. A királyné és S. most korlátlanul uralkodtak és rávették a királyt, hogy ez S.-t kabinetparancsok kiadására felhatalmazta. 1771. S. maga állott a minisztérium élére s egészen új kül- és belpolitikát kezdett. Szakítva Oroszországgal, Svédországhoz közeledett s ugyanakkor, mint a felvilágosodott abszolutizmus hive II. Frigyes példájára az ország jólétét emelni igyekezett. Rendezte a pénzügyet, az adót leszállította, emelte az ipart és kereskedelmet, iskolákat állított, javítota az igazságszolgáltatást. Csakhogy mindezt önkényesen és elhamarkodva tette, miáltal maga ellen ingerelte a dán arisztokraciát, míg a dán nyelv mellőzése és a német nyelv behozatala a dán papságot és a népet izgatta fel. A felizgatott közvéleményre támaszkodva, az anyakirályné, Guldberg kabinettitkár, Rantzau-Aschberg tábornok s más előkelő férfiak S. megbuktatására szövetkeztek. 1772 jan. 17. reggel az összeesküvők a király szobájába nyomultak s arra kényszerítették, hogy parancsot adjon ki a királyné, szeretője S. és ennek fő hive Brandt elfogására. S.-t bilincsekbe verve a fellegvárba szállították s vádat emeltek ellene a király személye ellen intézett támadásért, a királynéval folytatott bűnös viszonyért és a legfőbb hatalommal űzött visszaélésért. Miután a királynéval folytatott benső viszonyt bevallotta és ezt a királyné vallomása is megerősítette, a királyi pár házassága felbontatott s S.-t halálra itélték. 1772 ápr. 28. hajtották végre a kivégzést; előbb levágták a jobb kezét, azután fejét és végre testét darabokra vagdalták. Beer M. és Laube H., nálunk Szigligeti S. sorsát szomorujátékban, Bouterwek regényében dolgozták fel. (Forrás: Pallas nagy lexikona)