Képaláírás: A büntetőjogi kongresszusról.
Szigeti fényképei után.
Liszt Ferencz (Berlin).

Ismertető szöveg: Franz von Liszt jogász, 1898-tól 1917-ig a berlini Humboldt Egyetem professzora. Nevéhez fűződik a modern büntetőjog fejlődésére kiemelkedő hatást gyakorló úgynevezett közvetítő iskola megalapítása. 1869-73 között Bécsben hallgatott jogot. A bírói vizsga után Göttingenbe tett tanulmányi utat, majd 1875-ben in Grazban habilitált. Itt tanított 1879-ig, amikor Giessenbe hívták meg. 1882-től a marburgi, 1889-től a hallei egyetem professzora volt. Margburgban megalapította a kriminalisztikai szemináriumot, amely utóbb a róla elnevezett iskola magja lett. Része volt a Nemzetközi Kriminalisztikai Egyesület megalapításában. 1899-1916 között Berlinben tanított büntetőjogot. 1902-től tagja volt annak a tudományos bizottságnak, amely az igazságügyi minisztérium megbízásából a büntetőjog reformját készítette elő. Társszerkesztője volt az 1909-ben lezárt Vergleichenden Darstellung des deutschen und ausländischen Strafrechts című munkának (A német és külföldi büntetőjog összehasonlító ábrázolása). 1911-ben J. Goldschmidt, W. Kahl és K. von Lilienthal társaságában jegyzett egy ellenjavaslatot a német büntető törvénykövet illetően. 1882-ben közzétette A célgondolat a büntetőjogban című munkáját - a Marburgi Egyetemen tartott székfoglaló beszéde -, amely bevezette a speciálprevenció fogalmát a büntetések tanába. Ő hozta először szoros kapcsolatba a büntetőjogot a kriminálpolitikával. (Forrás: Wikipédia)