Képaláírás: Szent István szobra a budavári Halász-bástyán épülő oszlop-csarnokkal.
Schulek Frigyes és Stróbl Alajos tervezete.

Ismertető szöveg: I. (Szent) István király az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket (klánokat) fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. (Forrás: Wikipédia)

Szent István király lovasszobra Budapesten a Szentháromság téren található. A szobor felállításának gondolatát 1863-ban gróf Pállfy Móric királyi helytartó vetette fel először. Gyűjtést indítottak, a mozgalom azonban megszakadt. Az állam 1896. VIII.tc.-ben a miniszterelnököt bízta meg a szobor állami költségen történő felállításával. Építész Schulek Frigyes volt. Talpazat 540 cm magas, a lovon ülő bronz főalak 400 cm. Szent István fején a koronával, vállán palásttal, jobb kezében kettős kereszttel, gazdagon feldíszített lovon ül. A talpazatot ovális alaprajzú, áttört mellvédkorlát veszi körül, pillérekkel megszakítva. Az alépítmény négy oldalán domborművek: koronázás, törvényhozás, templomépítés. Bécs hódolata - István uralkodásának kiemelkedő mozzanatai, talpazaton: Isten báránya, balról János és Márk, jobbról: Máté és Lukács evangélista domborműve. Felirat: 'STEPHANUS REX/ 977-1038' A templomépítést ábrázoló domborművön az építész Schulek Frigyest, jobbról balra a második alak - az ásós barát mögött - Stróbl Alajost jeleníti meg. A domborművön Jókai Mór, Benczúr Gyula, valamint Stróbl Alajos édesanyja ismerhető fel. A 'Bécs hódolata' domborművön az István király előtt a földig hajoló alakban Dr. Karl Luger bécsi polgármestert ábrázolta. (Forrás: szoborlap.hu)

A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947-48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását. (Forrás: Wikipédia)