Képaláírás: Az Eskütéri híddal szemben a Gellérthegy aljára tervezett építmény
Vágó László műépítész terve

Ismertető szöveg: "A Duna festői panorámája nem sokára el fogja veszteni egyik érdekes díszét, a gellérthegyi czitadellát. A festői szépségű, hatalmas sziklahegy tetején emelkedő erődöt ugyanis lebontják s a hegytető valószínűleg helyet ad egy nagy nemzeti emlékműnek, melynek eszméje már évek óta foglalkoztatja az illetékes köröket." [...] "Budapest főváros tanácsa a gellérthegyi czitadella lebontása alkalmából elkészíttette annak szabályozási tervezetét is. E szabályozási munkálatokat a most épülő eskütéri híd budai oldalánál a következő héten kezdik meg. lerobbantván a hegy alányúló részéből annyit, a mennyi a nagy forgalmú hely kiszélesítésére szükséges." [...] "A műépítészeti szépségekben gazdag tervezet épen az eskütéri hid tengelyébe helyezi a főépítményt, a mely két hatalmas toronyból állana. Két oldalán emelkedő lépcsőzet vezetne fel a hegy parkozott oldalán a felső oszlopsorokkal díszített terraszra. A két torony közötti részt egy ivezet kötné össze kagylószerű mélyedéssel, a melyben lenne majd elhelyezhető Szent Gellért püspök szobra. A torony belsejében folytonosan személyfelhúzó járna. Az emlékmű két oldalpárkányát lépcsőzetesen emelkedő vízesés képezi. Szent Gellért püspök szobrától széles lépcsőzet húzódna alá, két oldalra terelvén a közlekedőket. Az első terrasz hid felé néző oldalán pedig szobrászati doniborműveket helyezne el a tervező. A nagyméretű mű a jelenlegi szerpentin-gyalogút mellett végződnék s körülbelül a most lebontás alá kerülő hegyoldali házsorokig emelkednék, mi által rendkívül emelné monumentális építményekben úgy is szegény fővárosunk emez egyik legszebb pontját." (Forrás: Vasárnapi Ujság 46. évf. 19. sz. (1899. május 7.))

Az 1904-ben felállított, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megbízásából készült szobor főalakját Jankovits Gyula szobrász alkotta, a pogány alak megformálója Gárdos Aladár volt, az építész pedig Francsek Imre. (Forrás: Wikipédia)