Képaláírás: Urházy György, táblai jegyző.
Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből. - Egykorú képek után.

Ismertető szöveg: A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg.
Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30 án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ...
...Pest városa egy küldöttséggel egy háromszínű Unió-zászlót küldött Kolozsvárnak s a küldöttség e pompás selyem zászlóval ott állott a teremben a hallgatóság között. Az általános lelkesedés örömzaja közben Urházy György e zászlót az ülés folyamán kezébe ragadta s belépvén vele a terem közepére, a királyi trón előtt meghajtotta s ott kitűzte. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.)

Urházy György, 1848-49-ben Urházi György (Tokaj, 1823. december 15. - Pest, 1873. április 21.) újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. ... (Forrás: Wikipédia)