Normál kép: 1898_Oldal_186_b.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Képaláírás: Báró Wesselényi Miklós, Szék város követe. Ismertető szöveg: A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg. Ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. - Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentumok: Wikipédia: Wesselényi Miklós Gróf Teleki József, Erdély kormányzója : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből |