Képaláírás: Zsigmond király fogadja Ulászló királyt. - Bihari Sándor festménye.
A Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállításából.

Ismertető szöveg: A Műcsarnok kiállításából. II.
A mostani kiállításon Bihari Sándor történelmi nagy festménye már másodszor foglalkoztatja az érdeklődést. Az ezredévi ünnep emlékére rendelte meg a művésznél Nagy-Várad városa a szép mult idők egyik epizódjának lefestését, azt a jelenetet, mikor Zsigmond király Nagy-Váradon, a híres székesegyházban, Szent László király sírjánál fogadja Ulászló lengyel királyt. Bihari a képnek igen gondos vázlatával elkészült már az ezredévi kiállításra. Addig mint életképfestőt ismertük, ki az életet jól megfigyelte, s annak főleg vidámsága iránt ép érzéket tanusított. Gyors sikerekhez és kitüntetésekhez jutott. A történeti föladatot is lelkiismeretesen megoldotta. A művész megtalálta tárgyában a mi rendelkezésre állhatott, a régi világ alakjait, lovagjait, viseletökben, fegyverzetekben, az egyházi pompát, a két királyt övező fényt és a színhely komor méltóságát, a templomi mély homályt, az ablakok szines tábláinak villogását. Kedves csoport a pompa-színek, az egyházi férfiak aranyos öltönyei, a fegyverek csillogása, a selyem, brokát és bársony közepette a fiatal apácza-lányok fehér csoportja üde arczokkal, a mint himnuszt énekelnek, A festményen fokozottan mutatkoznak a vázlaton kifejezett előnyök, s a művész megczáfolta az aggodalmakat, hogy vázlatán már kimerítette tárgyát, s a nagy képben talán nem is fog birni a nagy csoportok fölött annyira, sem a tónusban, sem a megnagyobbodott alakok hatásában, melyek szétbontják a vázlat finom részleteit. Biharit azonban az ezredévi megbizatások teljesítői közül a legjobbak közt látjuk kész nagy festményével, melyet N.-Várad városa épen e napokban szívesen fogadott el. A kép, az ünnepélyes pillanathoz mérten nyugalmas, szerkezetében könnyen érthető, színhatása pedig a szemnek jól esik. Ha históriai cselekvés helyett a csoportok elhelyezése uralkodik rajta, a tárgy természetének kiszabott volta hozza magával. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 1.)

Bihari Sándor
Rézbánya, 1855 - Budapest, 1906
Gyermekéveit Nagyváradon töltötte, 1874-től Pesten retusor, s esténként Székely Bertalan mintarajziskolai tanfolyamának látogatója volt. 1876-tól Bécsben dolgozott, s közben a Képzőművészeti Akadémián képezte tovább magát, melynek 1878-79-ben rendes növendéke lett. 1883-ban Párizsba ment. J. P. Laurens-nál folytatott tanulmányai mellett a Louvre-ban másolatokat készített műkereskedők számára. A Párizsban megismert impresszionizmus és plein air irányzat erős hatással volt festészetére. Kereszttűzben c. képét 1885-ben a budapesti őszi kiállításon Ferenc József megvásárolta. Ez évtől 1886 őszéig Deák-Ébnernél Szolnokon dolgozott. 1886-ban Bíró előtt c. festményével elnyerte a Képzőművészeti Társaság díját. E műve a leghíresebb magyar életképfestővé avatta. 1887-es velencei, 1888-as hollandiai és belgiumi utazásai után 1890-91-ben Karlovszky Bertalannal Budapesten festőiskolát alapított. 1900-ban részt vett a szolnoki művésztelep megalakításában, melynek nemcsak életképeiben, de tájképeiben is egyik legjellegzetesebb képviselője lett. 1896-ban Ferenc József-díjat, 1898-ban pedig Vaszary-díjat nyert Zsigmond király és Ulászló találkozása Szent László sírjánál c. képével. Számos külföldi kitüntetést is kapott. Halála évében a Képzőművészeti Társaságban, 1911-ben a Szent György Céhben, 1919-ben a Nemzeti Szalonban, 1950-ben pedig a Fényes Adolf teremben rendeztek műveiből emlékkiállítást. (Forrás: budapestaukcio.hu)