Képaláírás: A Mátyás-templomban levő fehér atlasz casula, melyet a Cziffer községbeli nők hímeztek.

Ismertető szöveg: A felvidék hímző házi ipara.
Midőn a Pozsonyvidéki hímző házi iparról akarunk szólani, mindenek előtt hálásan kell megemlékezünk Izabella főherczegnő Ő cs. és kir. Fenségéről, ki mióta elfogadta a hímző házi ipar védnökségét, szakadatlanul fáradozik érdekében, valódi lelkesedéssel karolván fel az ügyet.
Kezdeményezésére Pozsony és vidéke hímző házi iparának támogatására nőegyesület alakult, mely ma "az Izabella hímző házi ipar-egylet" nevet viseli és melynek nemcsak védnöksége, de szervezője, lelke, éltető ereje a főherczegnő.
Ez egylet elnökéül herczeg Pálffy Miklósné, helyettes elnökéül gróf Esterházy Mihályné, alelnökéül dr. Tauscher Béláné, pénztárnokul Palugyay József, titkárul dr. Samarjay Emil választattak meg.
Az egylet működési teréül Pozsony-, Nyitra- és Trencsénmegye tűzetett ki. Czéljai a következők:
1. Munkát közvetíteni, megrendelőket, világ-piaczot szerezni a himző házi ipar termékeinek, érvényre juttatni a felvidék nőinek ügyességét, sajátos ízlését a hímzésben; a nép e kincsét értékesíteni a nép javára.
2. A vidéken dívó hímzések nemzeties jellegének fentartása, a mit egyes községek különleges stiljének megismerése és hímzett minták által való megállapítása, úgy a néptől készített eredeti rajzok összegyűjtése által iparkodik elérni.
3. A régi elfelejtett munkanemek és technikák fölelevenítése és iskoláiban való újra betanítása, a három megyében gyüjtött és gyüjtendő régi hímzések alapján.
4. A házi ipar jellegének és egyszersmind a finom ízlésnek megfelelő jó anyagot szerezni és nyújtani a munkásnőknek, a mennyire lehet a hazai iparczikkek, különösen pedig a házi ipar termékeinek fölhasználásával.
Az egyletnek már megalakulásakor rendelkezésére állhatott volna több száz himzőnő, de ezekkel, minthogy három megyében szétszórt községekben laknak, még ma is nehéz az összeköttetés. Szerencsére Czifferen kész himző-intézet kinálkozott, melyet Hollósy Mária vezet, s melynek himzőnői művészibb munkában is jártasak.
...
Alig alakult meg az egylet, mely átvette a czifferi iskolát, azonnal az ezredévi kiállításra kellett készülnie. Részint régi minták után, de nagyrészt Hollóssy Mária rajzai szerint készültek el a dísztárgyak. Rövid volt az idő, de serényen folyt a munka 1895-96. év telén s még a tavaszszal is. midőn már a nap melegen beragyogott az ablakokon, ott ültek a keretre feszitett munka mellett a keszkenyős himzőnők és sietve öltögették az arany- és selyemszálat, s Hollóssy Mária sürgetve, oktatva járt egyiktől a másikhoz, a czifferi intézet alacsony termében, pedig a munkásnők kezdtek sóvár tekinteteket vetni kifelé, mert ilyenkor már kinn a mezőn a helyök. Sokan kétkedtek, kik a kiállításon a kézi munkákat szemlélték, vajjon lehetséges-e, hogy ezen, a műhímzést megközelítő darabokat oly kezek végezték, melyeknek rendes foglalkozása a földmívelés.
E tárgyak közül legyen felemlítve itt
1. azon casula, melyen fehér atlasz alapon színes selyemmel, aranynyal és ezüsttel régi magyar motivumok vannak himezve, ... E casula most a Mátyás-templomban van. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 3.)