Képaláírás: Hindy Árpád.

Ismertető szöveg: Hindy Árpád.
1843-1898.
Az időszaki sajtónak érdemes munkása hunyt el január 30-ikán Kolozsvártt: Hindy Árpád, a "Kolozsvár" czímű napilap szerkesztője. Fáradságos, de mindig tevékeny hirlapirói és szerjesztői pályáján hol a fővárosban, hol Aradon és évek óta már Kolozsvártt találkozunk vele, s mindenütt rokonszenv és becsülés vette körül.
Hindy Árpád 1843 ápril 29-ikén született Pesten, hol atyja, Hindy Iván, ügyvéd és a "Nemzeti Ujság" szerkesztője volt. A gimnáziumot ugyanitt végezte. Mint 8-dik osztálybeli tanuló 1860-ban a márcziusi tüntetések rendezése alkalmából, a kerepesi temetőben Forinyák Géza áldozatúl esett, bátyjával, Hindy Kálmánnal, továbbá báró Kaas Ivorral, Zajzoni Rab Istvánnal együtt őt is elfogták s csak 1860 október 18-ikán bocsáttatott szabadon. Ekkor jogásznak iratkozott be az egyetemre, de egyszersmind megkezdte az ujságírói pályát, ezenkivül a szépirodalmi lapokba elbeszéléseket és verseket irt. A rövid alkotmányos élet után 1861 október 3-án a katonai hatóság ismét elfogatta, azzal vádolván, hogy egy, az olaszországi magyar emigráczió által Pestre küldött Viola nevű emisszáriussal összeköttetésben volt. Haditörvényszéki vizsgálatot indítottak ellene, s el is itélték két évi várfogságra, de 1862 novemberében kegyelmet kapott. Ezután folytathatta csak jogi tanulmányait és irodalmi foglalkozását. 1864-ben Jókai lapjának a "Hon"-nak dolgozótársa lett, hol leginkább a külföldi dolgokról és közgazdaságról írt. 1867-ben az orsz. magyar gazdasági egyesület a párisi világkiállításra küldte, mint a kiállítási bizottság titkárát. A kiállításról írt tudósításai a "Hon"-ban és a "Gazdasági lapok"-ban jelentek meg, egyszersmind a magyar kiállításról Grisza Ágosttal együtt egy kis füzetet is irt franczia nyelven. Párisban megismerkedett a magyar emigráczió számos tagjával, s az ott tartózkodott magyar családokkal. Párisban vette nőül Gyurmán Etelkát, az 1849-iki hivatalos lap szerkesztőjének, Gyurmán Adolfnak leányát, kivel Grisza Ágost magyar menekült házánál ismerkedett meg. Hindy ekkor Londonban is hosszabb időt töltött. Haza érkezvén, tovább is a "Hon" dolgozótársa maradt, később pedig a Csemátony Lajos által megindított "Ellenőr"-nél dolgozott, melynek 1878-ban felelős szerkesztését is átvette, s négy esztendeig vezette. A "Vasárnapi Ujság" is több czikket közölt tőle, leginkább a franczia viszonyokra vonatkozókat. 1882 végén a belügyminisztérium sajtóosztályának vezetését bízták rá. De inkább szerette a hírlapírói foglalkozást és szívesen elfogadta, mikor az Aradon alapított szabadelvűpárti "Aradi Közlöny" szerkesztésével megkínálták 1885-ben. Négy évig szerkesztette e lapot, majd hosszabb külföldi útra indult; 1891 óta pedig a "Kolozsvár" napilap szerkesztésével folytatta hirlapírói pályáját.
Mennyi politikai és ismertető czikket, történelmi visszapillantást irt ez idő alatt, azt csak az sejtheti, a ki tudja, hogy egy hirlapírónak és szerkesztőnek mily szakadatlan munkásságot kell kifejtenie és sokoldalú feladatot betöltenie.
Az 1878-ban alakúlt magyar hirlapírói egyesületnek hosszabb ideig titkára volt. A legutóbbi időkben pedig a vidéki hirlapírók szövetsége ügyében fáradozott.
Szerény természetéért, barátságos és előzékeny modoráért, míveltségeért minden körben szerették. Kolozsvártt is kedvelt tagja volt a társadalomnak, s halála a legnagyobb részvéttel találkozott. Temetésén a város színe-java ott volt. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 13.)