Képaláírás: Vörös László. Gróf Széchenyi Pál. Báró Bánffy Dezső. Perczel Dezső. Gróf Bethlen Balázs.
Visszatérés az esztergomi hidavató ünnepélyről.
Weinwurm Antalnak a hajó födélzetén fölvett fényképe.

Ismertető szöveg: ... Minden sikerűlt, fényes fo­gadtatás volt, a népszerűség verőfénye gazdagon sütött rájuk. Az éljenektől meg most is zúg a fejük. Mintha a hajó kereke is azt lo­csogná ... A hajó vígan siklik lefelé a Dunán. Az előkelő társaság azonban alighanem unatkozik. ... Hogy milyen a kártyajárás, ki nyer, ki veszt, nem igen lehet kivenni, csak egy konstatál­ható biztosan: hogy a ... hajó most már őrült gyorsasággal nyargal Budapest felé. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. október 6.)

A Mária Valéria híd (szlovákul most Márie Valérie) Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték. Hossza 514 méter. A határátkelőhely a szlovák hídfőnél volt. ...
... A kész hidat 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr - Éltető Ákos és Pischinger Gyula - hetente készítettek rajzos jelentést. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el. ... (Forrás: Wikipédia)